Nátrium-peroxid
|
Nátrium-peroxid
|
|
Kémiai azonosítók
|
CAS-szám |
1313-60-6
|
Kémiai és fizikai tulajdonságok
|
Kémiai képlet |
Na2O2
|
Moláris tömeg |
78 g/mol
|
Megjelenés |
fehér vagy sárgás színű por
|
Sűrűség |
2,8 g/cm³ (20 °C)[1]
|
Olvadáspont |
460 °C-on bomlik[1]
|
Oldhatóság (vízben) |
Bomlik[1]
|
Kristályszerkezet
|
Kristályszerkezet |
hexagonális[2]
|
Termokémia
|
Std. képződési entalpia ΔfHo298 |
-513 kJ mol-1
|
Standard moláris entrópia So298 |
95 J K-1 mol-1
|
Veszélyek
|
Főbb veszélyek |
Oxidáló (O), Maró (C)[1]
|
NFPA 704 |
|
R mondatok |
R8, R35[1]
|
S mondatok |
(S1/2), S8, S27, S39, S45[1]
|
Rokon vegyületek
|
Azonos anion |
hidrogén-peroxid, lítium-peroxid, kalcium-peroxid
|
Rokon oxidok |
nátrium-oxid, nátrium-szuperoxid
|
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.
|
A nátrium-peroxid egy szervetlen vegyület, az összegképlete Na2O2. Sárgás színű, kristályos vegyület. Különféle hidrátjai (kristályvizes nátrium-peroxidok) léteznek ilyen például az oktahidrát. Erősen higroszkópos. A nátrium oxigénben való égésekor keletkezik. Igen erős oxidálószer. Maró hatású, a bőrre kerülve égési sebeket okozhat.
Kémiai tulajdonságai
Víz hatására hidrolizál, nátrium-hidroxiddá és hidrogén-peroxiddá alakul.
- .
Ha savakkal reagál, hidrogén-peroxid és az adott sav nátriumsója keletkezik. Igen erős oxidálószer. Ha éghető anyagokkal (például szénnel, kénnel, fűrészporral) keverik össze, akár robbanás is történhet. Oxidálja a fémeket is, a nátrium-peroxiddal kevert alumíniumpor víz hatására lángra lobban. Szén-dioxid hatására oxigén fejlődik belőle.
Előállítása
Nátrium szén-dioxid– és nedvességmentes levegőben vagy oxigénben való elégetésével állítják elő.
Felhasználása
A nátrium-peroxidot fehérítőszerként használják. Emellett a levegő frissítésére alkalmazzák búvárok légzőkészülékeiben.
Források
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
Hivatkozások