1981-ben diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd a BME Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszékének munkatársa lett. 1986-ban doktorált. 1989 és 1990 között a Southamptoni Egyetem vendégoktatója volt.[3] 1994-ben a BME egyetemi docense, 1998-ban az MTA doktora lett. 1999-ben nevezték ki egyetemi tanárnak.
1997-től 1998-ig a Kaiserslauterni és az Erlangeni Egyetem, 2005-ben a Bonni Egyetem vendégprofesszora volt.[3] Dolgozott a BME Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék és az Oláh György Doktori Iskola vezetőjeként is. 2019-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.[4]
Szakterülete a szervetlen kémia, kutatási területe az aromásság szerepe fémorganikus vegyületek stabilizálásában, a foszfortartalmú vegyületek elektronszerkezet és stabilitásvizsgálata, az ionos folyadékok szerkezeti kérdései és reaktivitása, valamint a karbének és szililének stabilitásának és katalitikus hatásának vizsgálata.[4]
