Navarrai Mária aragóniai királyné

	Navarrai Mária
	Évreux-i Mária
	Aragóniai Királyság királynéja
	María de Navarra/Maria de Navarra
	Uralkodási ideje
	1342 – 1347. április 28.
Koronázása	nem koronázták meg;
Elődje	Kasztíliai Eleonóra
Utódja	Portugáliai Eleonóra
	Valenciai Királyság királynéja
	María de Navarra/Maria de Navarra
	Uralkodási ideje
	1342 – 1347. április 28.
Koronázása	nem koronázták meg;
Elődje	Kasztíliai Eleonóra
Utódja	Portugáliai Eleonóra
	Szardíniai Királyság királynéja
	Maria de sa Navarra
	Uralkodási ideje
	1342 – 1347. április 28.
Koronázása	nem koronázták meg;
Elődje	Kasztíliai Eleonóra
Utódja	Portugáliai Eleonóra
	Mallorcai Királyság királynéja
	María de Navarra/Maria de Navarra
	Uralkodási ideje
	1343 – 1347. április 28.
Koronázása	nem koronázták meg;
Elődje	Aragóniai Konstancia
Utódja	Portugáliai Eleonóra
	Életrajzi adatok
Uralkodóház	Évreux-ház (Capeting-ház)
Született	1330; Franciaország
Elhunyt	1347. április 28. (17 évesen); Valencia
Nyughelye	1. Szent Vince templom, Valencia; 2. Poblet-kolostor;
Édesapja	III. Fülöp, Évreux grófja, iure uxoris navarrai király (1301–1343)
Édesanyja	II. Johanna navarrai királynő, francia királyi hercegnő (1312–1349)
Testvére(i)	Blanche de Navarre; Agnès de Navarre; Jeanne de Navarre; Lajos beaumont-i gróf; II. Károly navarrai király; Philippe de Navarre; Jeanne de Navarre;
Házastársa	IV. (Szertartásos) Péter aragón, valenciai, szárd és mallorcai király (1319–1387)
Gyermekei	1. Konstancia (1344–1363); 2. Johanna (1344–1385); 3. Mária (1345/46–1348); 4. Péter (1347–1347)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Navarrai Mária témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Ez a szócikk az aragóniai királynéról szól. Hasonló címmel lásd még: Navarrai Mária (egyértelműsítő lap).

Navarrai Mária (1330 – Valencia, 1347. április 28.), katalánul: Maria de Navarra, spanyolul: María de Navarra, franciául: Marie d'Évreux/de Navarre, szárdul: Maria de sa Navarra, születése jogán navarrai királyi hercegnő (infánsnő), házassága révén Aragónia, Valencia, Szardínia és Mallorca királynéja, Barcelona grófnéja. Az Évreux-ház tagja.

Élete

Édesapja III. Fülöp iure uxoris^[1] navarrai király, Évreux-i Lajos francia királyi herceg (III. Fülöp francia király és Brabanti Mária fia) és Artois-i Margit elsőszülött fia. Édesanyja II. Johanna suo iure^[2] navarrai királynő, X. (Civakodó) Lajos francia és navarrai király, valamint Burgundiai Margit egyetlen gyermeke. Mária volt szülei legidősebb gyermeke. Húga, Blanka VI. Fülöp feleségeként francia királyné lett, míg öccse Károly II. (Gonosz) Károly néven navarrai király.

Máriát 1342-ben, mikor elérte a lányok számára előírt házasulandó kort, a tizenkettedik életévét, feleségül adták IV. (Szertartásos) Péter aragón királyhoz. A házasságukból négy gyermek született. Első gyermeke, Konstancia születése (1344) idején Mária még csak tizennégy éves volt.

Első és egyetlen fia, Péter herceg 1347. április 28-án született, de még ugyanaznap meg is halt, ami Mária életébe került. IV. Péter 1347-ben fiúörökös hiányában az akkor hároméves legidősebb lányát, Konstancia hercegnőt az aragón trón örökösévé nevezte ki, mellyel mind az öccse, I. Jakab urgelli gróf, mind pedig az Aragón Gyűlés, a Corts ellenállását kiváltotta.^[3] A Barcelonai-ház miután házasság révén megszerezte az Aragóniai Királyságot 1137-ben, amikor I. Petronilla (1136–1174) aragón királynő feleségül ment IV. Rajmund Berengárhoz (1113–1162), Barcelona grófjához, a Katalóniában érvényes száli törvény értelmében megtiltották a nők trónöröklési jogát, amely 1502-ig volt érvényben.^[4]

IV. Péter úgy kívánta megoldani a trónöröklési válságot, hogy még első felesége halálának az évében, 1347. november 19-én újranősült, és feleségül vette Portugáliai Eleonórát, aki azonban a következő év októberében gyermektelenül meghalt. A trónöröklési válság így Aragóniában egészen 1350-ig, IV. Péter második fiának, a későbbi aragón királynak, Jánosnak a megszületéséig elhúzódott, aki 1350. december 27-én látta meg a napvilágot.

Gyermekei

Férjétől, IV. (Szertartásos) Péter (1319–1387) aragón, valenciai, szárd és mallorcai királytól, 4 gyermek:
- Konstancia (1344–1363) aragón trónörökösnek jelölve 1347-ben, férje III. (Együgyű) Frigyes (1342–1377) szicíliai király, 1 leány:
  - I. Mária (1363–1401) szicíliai királynő, férje I. (Ifjú) Márton aragón királyi herceg infáns, iure uxoris szicíliai király, IV. (Szertartásos) Péter unokája a 3. házasságából született fiától, I. (Idős) Mártontól, 1 fiú:
    - Péter (Frigyes) (1398–1400) szicíliai trónörökös és aragón infáns
- Johanna (1344–1385), férje I. János empúriesi gróf (1338–1398), 2 fiú
- Mária (1345/46 – Montblanc,^[5] 1348. június 3.)
- Péter (Valencia, 1347. április 28. – Valencia, 1347. április 28.) aragón trónörökös

Jegyzetek

↑ Latin, a jelentése: 'a felesége jogán'.
↑ Latin, a jelentése: 'a saját jogán'.
↑ Lásd Miron (1913: 181).
↑ A nőket a trónöröklésből kizáró törvény Aragóniában 1502-ig volt érvényben, amikor az Aragón Gyűlés, a Corts II. Ferdinánd aragóniai király másodszülött lányát, (Őrült) Johannát, annak jelenlétében trónörökösnek nyilvánította, aki apja halála (1516) után valóban Aragónia királynője lett, annak ellenére is, hogy „betegsége miatt” hivatalosan sohasem iktatták be, és helyette elsőszülött fia, Habsburg Károly uralkodott. L. Liss, Peggy K.: Isabel the Queen: Life and Times, Oxford, Oxford University Press, 1992.
↑ Montblanc egy katalóniai település.

Források

Miron, E. L.: The Queens of Aragon: Their Lives and Times, London, Stanley Paul & Co, 1913. URL: Lásd További információk
Die Könige von Aragón, Grafen von Barcelona 1387–1410 a. d. H. Barcelona, 1387–1394 Herzoge von Athen und (/1391) Neopatras, 1401–1410 auch Könige von Sizilien, In: Detlev Schwennicke (Hrsg.): Europäschen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 72., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.