Nem sokkal érkezését követően Pelosi azt nyilatkozta, hogy látogatása egyértelmű jele annak, hogy az Egyesült Államok „rendületlenül támogatja Tajvan életteljes demokráciáját.”[1] Pelosit az ukrán zászló színeit viselve várták a helyiek.[5] Meglátogatta az ország törvényhozó szerveit és találkozott az ország elnökével, Caj Jing-vennel.[6]
Háttér
Augusztus 2. reggelén még nem lehetett tudni, hogy Pelosi meg fogja-e látogatni a szigetországot.[7][8][9] A Fehér Ház nemzetbiztonsági képviselője, John Kirby az előző nap estéjén azt nyilatkozta, hogy a Kínai Népköztársaság rakétatámadást intézhet Tajvan közelében vagy más fajta katonai erőbemutatót tarthat válaszként a látogatásra.[10] Ettől függetlenül hozzátette, hogy az ország nem fél a kínai fenyegetésektől és nem fog visszaretteni miattuk.[10]
Egy véleménycikkben a The Washington Post weboldalán, Pelosi a következőt írta augusztus 2-án: „Ezt az utazást egy olyan időszakban tesszük meg, mikor a világ szemben áll egy döntéssel, az autokrácia és a demokrácia között. Miközben Oroszország küzdi előre kitervezett, illegális háborúját Ukrajna ellen, megölve több ezer ártatlant — még gyerekeket is — létfontosságú, hogy Amerika és szövetségeseink tisztázzák, hogy nem adjuk meg magunkat az autokratáknak.”[11]
Látogatás
Pelosi helyi idő szerint 22:43-kor érkezett meg Tajpejbe, augusztus 2-án, egy katonai járművel és Joseph Wu külügyminiszter fogadta.[6] A fogadáson mind a Demokratikus Progresszív Párt kormánypárt, mind a Kuomintang ellenzéki párt részt vettek.[12] Augusztus 3-án találkozott Caj Jing-ven elnökkel és kitüntették a Kegyes Felhők Rendje Első osztályú kitüntetésével az elnöki irodaépületben.[13] Pelosi beszédet mondott az ország törvényhozása előtt is.[14]
Egy, az utazás közben kiadott közleményben Pelosi kijelentette, hogy a látogatás „nem mond ellen az Egyesült Államok régóta működő politikájáról, amelyet az 1979-es Tajvani Kapcsolatok Törvény, a US-Kína Közös Közlemények és a Hat Biztosítás irányít. Az Egyesült Államok továbbra is ellenzi a próbálkozásokat a status quo egyoldalú megváltoztatásáért.”[15] A Fehér Ház Stratégiai kommunikációs vezetője a Nemzetbiztonsági Tanácsban, John Kirby megismételte ezt a nézőpontot egy sajtótájékoztatón a látogatás idején: „A Házelnök látogatása teljes mértékben megegyezik az Egy Kína politikánkkal. Nagyon tisztán bemutattuk, hogy semmi se változott az Egy Kína politikával kapcsolatban, amelyet természetesen a Tajvani Kapcsolatok Törvény, a US-PRC Közlemények és a Hat Biztosítás irányít.”[16]
Augusztus 3-án 18:00-kor hagyta el az országot Pelosi.[17]
Pelosi delegációja
Pelosi delegációjának a további képviselők voltak a tagjai:
Területek, ahol végeztek katonai gyakorlatokat a látogatás idején
A Kínai Népköztársaság (KN) nagyon kritikus volt a látogatással kapcsolatban, többször is jelezve, hogy egy magas rangú amerikai tisztviselő látogatását Tajvanba (KK) a népköztársaság területi integritásának, szuverenitásának és stratégiai érdekeinek megsértése lenne, mivel a KN Tajvant és az KK által tulajdonolt területeket sajátjának tekinti. A látogatás előtti héten egy Joe Biden, amerikai elnök és Hszi Csin-ping, kínai elnök között lefolytatott telefonbeszélgetésben[19] a kínai kormány figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy „tűzzel játszanának,” ha Biden megengedi a házelnöknek, hogy meglátogassa Tajvant.[10][20] Augusztus 2-án a kínai ENSZ-nagykövet, Csang Csun azt mondta, hogy egy ilyen látogatás provokatív lenne és aláásná a két ország kapcsolatát.[21]
Tajvan Nemzetbiztonsági Minisztériumának jelentése szerint Kína hadereje huszonegy vadászgéppel repült át a tajvani légtéren a látogatás napján.[22]
Pelosi érkezésére válaszként augusztus 2. estéjén a kínai hadsereg elkezdett katonai gyakorlatokat tartani a sziget északi, délnyugati és délkeleti partjaitól nem messze. Ezek között voltak tüzérségi gyakorlatok a Tajvani-szorosban és rakéta tesztek a szigettől keletre.[23][24] Ezek mellett a Kínai Népköztársaság bejelentette, hogy augusztus 4. és 7. között további gyakorlatokat fognak végezni.[25] Amerika pekingi nagykövetét, Nicholas Burns-t behívta a Kínai Külügyminisztérium.[26]
A The New York Times jelentése szerint Kínában többen is voltak az ország közösségi média hálózatain, akik felháborodtak, hogy az ország katonai támogatással fenyegetett, de nem vitte véghez azokat.[27]
Hongkong
John Lee, Hongkong kormányfője ellenezte Pelosi látogatását. Azt mondta, hogy a házelnök ezzel aláásta Kína szuverenitását és területe fölötti hatalmát, nyíltan megtámadta Kína „Egy Kína” politikáját, komoly fenyegetést hozott a békére és a stabilitásra a Tajvani-szorosban és komolyan megsértette a nemzetközi kapcsolatok alapvető szabályait. Ezek mellett kijelentette, hogy Hongkong kormánya ellenez bármiféle közbelépést Kína belpolitikájában.[28]
Az Egyesült Államokban a republikánus szenátorok szokatlan támogatásukat fejezték ki Pelosi látogatása mellett. Mitch McConnell, a párt szenátusi kisebbségi vezetője és 25 további szenátor közösen jelezték támogatásukat és azt mondták, hogy az „megegyezik az Egyesült Államok Egy Kína politikájával.”[29]
Nemzetközi reakciók
Több ország vezetői is reagáltak a látogatásra. Anthony Albaneseausztrál miniszterelnök azt mondta, hogy „nem szeretnék semmi féle változást látni a status quo-ban.” Új-Zéland miniszterelnöke Jacinda Ardern kijelentette, hogy „a dialógus és a diplomácia az, amire szükségünk van ezekben a feszült időkben.” Az Európai Unió szóvivője pedig hangsúlyozta, hogy mennyire fontos az uniónak az Egy Kína politika és az, hogy „barátságos kapcsolatok és közeli közreműködés legyen Tajvannal.”[30]