Dr. Molnár (Müller) Mór (1859–1934)[2] ügyvéd, főkonzul és Frankel Malvin (1869–1944)[3] gyermekeként született 1890-ben. A Zeneakadémián, Herzfeld Viktornál végezte tanulmányait. 1912–19 között a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskola tanára volt. 1910–13 között a Waldbauer–Kerpely-vonósnégyes, majd 1915-től 1917-ig a Hubay–Dohnányi–Kerpely-zongoranégyes brácsása. 1919-től a Zeneművészeti Főiskola zeneelmélet tanára volt.
A magyar zenekultúra egyik legnagyobb műveltségű úttörője. A gyakorlati és elméleti zenében egyaránt fontos építő munkát végzett. Munkája a zeneirodalomnak majd minden területére kiterjed. Főként a zenetörténet etikai és szociológiai részét, valamint a módszertant helyezte új megvilágításba. Írt külföldi szaklapokba, komponált népdalfeldolgozásokat férfikarra. 1930-ban a Weltmusik- und Sangesbund bécsi kongresszusán az új magyar zenéről tartott előadást. Az 1930-ban Győző Andor kiadásában megjelent, Szabolcsi Bence és Tóth Aladár által szerkesztett Zenei lexikon munkatársa volt.
Gyakorlókönyv a solfège tanítására; Rozsnyai, Bp., 1921
Bartók. Két elégia elemzése; Pfeifer, Bp., 1923 (Zene-paedagógiai írások)
Gyakorlókönyv példatár az összhangzattan tanításához. Elemzére szánt gyakorlatokkal és teljes leckegyűjteménnyel; Rozsnyai, Bp., 1923 (Az Országos M. Kir. Zeneművészeti Főiskola tananyaga)
A zeneművészet könyve; Dante, Bp., 1923 (Műveltség)
Liszt Ferenc alkotásai az esztétika tükrében; Somló, Bp., 1936
Magyar-e a cigányzene?; szerzői, Bp., 1937
A ma zenéje; Somló, Bp., 1937 (Népszerű zenefüzetek)
Zeneesztétika; szerzői, Bp., 1938
Mi a zene? Részlet a zeneesztétikából; Nemzeti Könyvkiadóvállalat, Debrecen, 1939
Az óvodáskorú gyermek zenei nevelése; Rózsavölgyi, Bp., 1940
Rövid népszerű zeneesztétika a nagyközönség számára; Széchenyi, Bp., 1940
Összhangzattan mint melléktárgy iskolai és magánhasználatra az 1. akadémiai osztály tanulói számára; 2. jav. kiad.; Dante, Bp., 1943
Kálmán Györggyel és Senn Irénnel zongoraiskolát adott ki
Szabolcsi Bence és Tóth Aladár: Zenei lexikon (18-19. sz.-i zeneszerzők, előadóművészek; zeneelmélet, zeneesztétika; történeti és esztétikai összefoglalások)
Népszerű zenefüzetek (1933-40)
A zene és az élet; Dante, Bp., 1946; (Dante új könyvtár)
Bartók művészete. Emlékezésekkel a művész életére; Rózsavölgyi, Bp., 1948
Az új muzsika szelleme; Dante, Bp., 1948
1957-től Kis Zenei Könyvtár sorozat
Johannes Brahms; Gondolat, Bp., 1959 (Kis zenei könyvtár)
Repertórium a barokk zene történetéhez; Zeneműkiadó, Bp., 1959
Írások a zenéről. Válogatott cikkek és tanulmányok; sajtó alá rend., jegyz. Bónis Ferenc; Zeneműkiadó, Bp., 1961 (Magyar zenetudomány)
A zenéről. Népszerű előadások; Zeneműkiadó, Bp., 1963
A német zene 1750-től napjainkig; Zeneműkiadó, Bp., 1964 (Bibliotheca musica)
A Léner-vonósnégyes; Zeneműkiadó, Bp., 1968 (Nagy magyar előadóművészek)
Zenéről mindenkinek. Zenei alapismeretek; s.n., Bp., 1968 (Minerva zsebkönyvek)
A zeneszerző világa; bev., jegyz. Vitányi Iván, Tóth Margit; Gondolat, Bp., 1969
Gyakorlati zeneesztétika; bev. Uifalussy József; Zeneműkiadó, Bp., 1971
A halállátó. Boëthius, a nagyhírű római zenész és államférfi regényes önéletrajza a VI. századból. Latinból ford. Molnár Antal; Magvető, Bp., 1971
Magamról, másokról; Gondolat, Bp., 1974
Zenekultúra; Zeneműkiadó, Bp., 1975
Eretnek gondolatok a muzsikáról; Gondolat, Bp., 1976
Beszámoló Molnár Antal műveinek főbb előadásairól és kevésbbé ismert cikkeinek lelőhelyeiről 1910-1939. február. Függelékül: Kéziratban levő zeneművek jegyzéke; s.n., Bp., 1939
