A megszállottságvallási és antropológiai értelemben azt az állapotot jelöli, amelyben egy embert (vagy más földi élőlényt) egy (vagy több) természetfeletti lény vagy erő birtokba vesz.[1] A viselkedésben és a tudatban bekövetkezett változást egyes vallási közösségekben és hitekben az istenség, szellem(ek), démon(ok), angyal stb. megszállásának tulajdonítják.
A mai kereszténységben főleg a pünkösdi és karizmatikus felekezetekben jellemző, hogy a közösséget időnként megszállja a Szent Szellem (Szentlélek),[4] és a lelkészek démonokat próbálnak meg a hívőkből kiűzni.[5]
Zsidóság-kereszténység
Az Ószövetségben a megszállottság jelenthet valamiféle érzelmet („a féltékenység lelke támad rá”[6]), vagy a természetfeletti szférából származó jelenségeket. Ez utóbbiak lehetnek pozitívak („és az Úr lelke nyugszik rajta”[7]), vagy negatívak („De az Úr lelke eltávozott Saultól, és a gonosz lélek megzavarta”[8]).
Az Újszövetségben többször szerepel, hogy démonok embereket, vagy akár állatokat [9] szállnak meg és Jézuskiűzi belőlük.
A katolikusteológia alapján a bukott angyalok vagy démonok birtokba vehetik az egyén testét és szellemét és megváltoztathatják a viselkedését.
Az ördögűzés során a vallási specialisták kísérletet tesznek arra, hogy a szellemet vagy entitást kiűzzék a megszállott személy testéből.
Iszlám
Az iszlám elképzelései a démonok (sajtánok(wd), dzsinnek) megszállottságának jeleiről jelentősen eltérnek egymástól. Vannak vélemények, hogy a megszállottság tünetei a következők: nem megfelelő viselkedés, hallucinációk, eszméletvesztés, rémálmok, fájdalomérzékenység vagy ok nélküli fájdalom stb. Más hiedelmek szerint a dzsinnek megszállottja erkölcstelen magatartást tanúsít, alkoholos italokat iszik, istenkáromlást mond vagy épp prófétának vallja magát.
Nézetük szerint ha nem történik intézkedés, a megszállt személy vagy megőrül, vagy meghal. [10][11]
Afrikai és afroamerikai vallások
Az afrikai törzsi vallásokban és az afrikai diaszpóra számos vallásában a szellemek megszállása nem feltétlenül ártalmas vagy rossz. A szellem megszállása a megszállott személy gyógyulását idézheti elő és a szellem tudást, próféciát adhat annak, akit megszáll.[12][13][14]
Vudu
A vuduban gyakoriak azok a rituálék, amelyek során a táncoló emberek éneklés, dobolás, speciális porok és gyógynövények hatására transzba esnek, spirituális élményben részesülnek, amikor egy szellemlény, a loa (lwa) megszállja őket. Egyes szellemekről úgy tartják, hogy képesek próféciákat adni a megszállottal kapcsolatos közelgő eseményekről vagy helyzetekről.[15]
Kelet-Ázsia
A taoizmusban, a koreai sámánizmusban, a sintó egyes szektáiban, egyes japán új vallási mozgalmakban és más kelet-ázsiai vallásokban megtalálható a szellemi megszállottság fogalma. Bizonyos közösségekben a sámánok alakítják azt a szerepet, akik megszállottá válnak.
A kínai népi vallásbantungcsi-nak (kínai: 童乩; pinjin: tóngjī) vagy chi-t'ung-nak hívják (kínai: 乩童; pinjin: jītóng) azt a személyt, aki egyfajta spirituális médium és a szerencsétlenségek és a szerencse megjósolására szolgál.[16][17]
Spiritizmus
A médiumok azt állítják, hogy a szeánszok alatt megszállják őket azok a szellemek vagy lények, akikkel kommunikálnak és a nevükben beszélnek.
Okkultizmus
Egyes démonológiát, okkult praktikákat gyakorló egyének démonokat idéznek meg, hogy a kultusz részeként magukba hívják a szellemet.
Jegyzetek
↑Jones, Lindsay (2005). Encyclopedia of Religion. Vol. 13 (2 ed.). Detroit, MI: Macmillan Reference USA. p. 8687. ISBN 0-02-865733-0.
↑Robbins, Joel (2004a). "The globalization of pentecostal and charismatic Christianity". Annual Review of Anthropology. 33: 117–143. doi:10.1146/annurev.anthro.32.061002.093421. ProQuest 199862299.
↑Andersen, Poul. 2008. "Tâng-ki (or jitong) 童乩 (or 乩童) spirit-medium", in The Encyclopedia of Taoism, ed. by Fabrizio Pregadio, pp. 964-966. Routledge.
↑Elliott, Alan J. A. 1955. Chinese Spirit Medium Cults in Singapore. Monographs on Social Anthropology, No. 14. Department of Anthropology, London School of Economics and Political Science.