Soroksári dunai sváb családba született, apja katonatiszt volt, anyja háztartásbeli.[13] Miután apját családegyesítés címén hazaengedték a szovjetfogságból, a családot kitelepítették a németországiBaden-Württembergbe. Stuttgartban járt gimnáziumba, de nem érettségizett le. 1958-ban Svájcba ment, ahol „au pairként” munka mellett francia nyelvet tanult. Az 1960-ban visszatérve egy kis német gyógyszerészeti filmeket gyártó cégnél helyezkedett el filmvágóként. Egy berlini rövidfilmfesztiválon ismerkedett meg későbbi férjével, a francia dokumentumfilmes Robert Ménégozzal, akit követett Párizsba, s aki mellett alaposabban megismerte a műfajt és szerzett tapasztalatokat a filmkészítés terén.[13][14]
Az 1970-es évek elején helyezkedett el az Éric Rohmer és Barbet Schroeder által 1962-ben alapított, a francia új hullám egyik zászlóshajójának számító Les Films du Losange filmgyártó cégnél, mint „mindenes titkárnő”, s mivel anyanyelvi szinten beszélt németül, Éric Rohmer maga mellé vette felvételvezető gyakornoknak, a francia-német koprodukcióban készülő O. márkiné forgatásához. Rohmer mellett tanulta ki a filmproduceri munka fortélyait.[15]
1975-ben lett a Les Films du Losange ügyvezető igazgatója.[16] Az 1980-as évek elején Margaret Ménégoz kiszélesítette a produkciós cég tevékenységi körét; a két alapító rendező alkotásai mellett más rendezők filmjeinek elkészítését is végezték. 1985-ben újabb bővítést hajtott végre: a cég immár filmforgalmazással és nemzetközi eladással is foglalkozott.[17]
1990-ben a 40. berlini nemzetközi filmfesztivál, 1991-ben pedig a 44. cannes-i filmfesztivál zsűrijének tagja.
Tagja a francia filmbizottágok hálózatát összefogó, a forgatásokat és az utómunkákat támogató és összehangoló Film France nemzeti filmbizottságnak, valamint a César-díjak szervezését végző Filmművészeti és Filmtechnikai Akadémiának. 2020-ban, amikor röviddel a díjátadó előtt lemondott a válságba került Akadémia igazgatótanácsának elnöke, őt bízták meg a szervezet vezetésével a rendkívüli közgyűlésig.[20] 2020 őszén, a szervezet megújításakor elvesztette az Oscar-díjas film alkotójaként addig automatikusan megkapott küldötti státuszát.[21]
Amikor Wim Wenders átvette Bergmantól az Európai Filmakadémia elnöki posztját, felkért, hogy csatlakozzam a szervezethez (...) Ez egy esély, hogy találkozzak más európai országok filmeseivel; nem igazán van anyanyelvem, nem igazán van nemzetiségem, szóval számomra természetes, hogy Európa felé fordulok...
1962-ben ment férjhez Robert Ménégoz (1928–2013) francia filmrendezőhöz.[13][14] 1968-ban született gyermekük, Mathias Menegoz, neurokémiai kutatóorvos, aki később elismert regényíró lett.[23]
↑About (angol nyelven). filmsdulosange.com. Les Films du Losange, 2021. [2021. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. november 26.)
↑Michel Ciment: Margaret Menegoz : "Tout part du scénario" (francia nyelven). franceculture.fr. France Culture, 2012. március 10. [2021. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. november 27.)
↑Mathias Menegoz : Biographie (francia nyelven). pol-editeur.com. Editions P.O.L, 2015. [2020. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. november 26.)
↑Az első alkalommal odaítélt díjat megosztva kapta Veit Heiduschka osztrák producerrel.
↑ abCsupán a produkció kimagasló sikerének okán, nem pedig a producer személyes elismerése miatt szerepel a felsorolásban. Ellentétben ugyanis a legjobb filmnek járó Oscar-díjjal, amelyet hivatalosan a nyertes film producerei kapnak, a legjobb nemzetközi játékfilm (2019 előtt: legjobb idegen nyelvű film) Oscar-díja a beküldő ország egészére vonatkozó díjnak minősül, s bár 2015 óta a rendező nevét is rávésik a szobrocskára és rendszerint ő is veszi azt át az alkotóközösség nevében, a szabályok kimondják, hogy ezt az Oscart nem egy konkrét személynek ítélik oda. (Lásd: Az akadémiai díjak szabályzata 13/D/3. pont.)
