Mare Acidalium négyszög

Mare Acidalium négyszög
Mare Acidalium négyszög (Mars)
Mare Acidalium négyszög
Mare Acidalium négyszög
Pozíció a Mars térképén
é. sz. 47° 30′, k. h. 330° 00′47.500000°N 330.000000°EKoordináták: é. sz. 47° 30′, k. h. 330° 00′47.500000°N 330.000000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Mare Acidalium négyszög témájú médiaállományokat.
A Mare Acidalium négyszög (MC-4) képe. Ezen látható a nagy Lomonoszov  kráter (jobb felső sarok) és a Kunowsky kráter (felső jobb szél). A híres "marsi arc" helye a Cydonia Mensae (jobb alsó sarok)

A Mare Acidalium négyszög egyike a Mars területeinek. A United States Geological Survey (USGS) által összeállított Mars térképen a Mars felszíne 30 fokos területekre van felosztva, ezek egyike a Mare Acidalium négyszög. A Mare Acidalium négyszög a Mars nyugati térfelének északkeleti részén helyezkedik el 300° és 360° keleti hosszúság, valamint 30° és 65° északi szélesség között. A négyszög térképe a  Lambert-féle konform kúpos vetületet használja 1:5 000 000 méretarány mellett. A Mare Acidalium négyszögre a neve alapján rövidítve MC-4 (Mars Chart-4) néven is hivatkoznak.[1]

A déli és az északi határa 3065 km, illetve 1500 km hosszú. Észak-déli kiterjedése  2050 km.[2] A négyszög mintegy 4,9 millió négyzetkilométer területet fed le. Ez a Mars felszínének mintegy 3%-a.[3] A terület nagy részét az Acidalia Planitia foglalja el. A Tempe Terra, az Arabia Terra és a Chryse Planitia egy része is ezen a területen található.

A területen sok fényes folt látható, amik iszapvulkánok maradványai lehetnek. Megtalálhatók itt vízmosások nyomai is, amiket geológiai értelemben nemrég még aktív vízmosások alakítottak ki.[4]

Nevének eredete

A Mare Acidalium név (latin jelentése: Acidalium-tenger) eredete egy kút vagy forrás neve Boiótiában (ókori Görögország). A klasszikus hagyomány szerint ez az a hely, ahol Vénusz istennő és a gráciák fürödtek. A nevet a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) 1958-ban hagyta jóvá.[5]

Geológiája

A Mare Acidalium négyszög sok érdekes képződményt tartalmaz, köztük vízmosásokat és egy valamikori északi óceán partjait.  Sok terület  erősen rétegzett. A híres "marsi arc" a 40,8 északi szélesség és 9,6 nyugati hosszúság közelében található, ennek a terület neve Cydonia. A Mars Global Surveyor nagy felbontású felvételei után úgy tűnik, hogy ez csupán egy természetes, lekopott képződmény.[6] A Mare Acidalium tartalmazza a Kasei Valles kanyonrendszert is.  Ez a kanyonrendszer egyes helyeken mintegy 450 km széles — összehasonlításként a Földön a  Grand Canyon helyenként 30 km széles.[7]

Vízmosások

A HiRISE felvételei vízmosásokat mutatnak az északi féltekén. A vízmosások többnyire meredek oldalakon, kráterek emelkedőin láthatók. A vízmosások viszonylag fiatalok, mert rajtuk kevés becsapódási kráter látható, és sokuk homokdűnék oldalain van, amik szintén fiatal képződmények. Elképzelhető, hogy a vízmosások egy részét nem folyóvíz, hanem gleccser alakította ki.[4]

Az egyik elmélet szerint[8] a mélyből felemelkedő forró magma felolvaszthatta a felszínen lévő vízjeget, ami vízfolyásokat okozott. „Víztározó”-nak nevezik azokat a területeket, ahol a víz nagy mennyiségben összegyűlhetett. Ez vízzáró réteg fölött alakulhatott ki, ami nem engedte a vizet elszivárogni. A víz egyetlen lehetséges útja a vízszintes folyás volt. Hasonló „víztározók” a Földön elég gyakoriak. Ennek egyik példája a „Weeping Rock” a Zion Nemzeti Park-ban (Utah állam, USA).[9]

Egy másik elmélet szerint a Mars felszínének nagy részén vízjég és por keveréke volt található. Ez a néhány méter vastag keverék bizonyos körülmények között megindulhatott a lejtőkön és vízfolyáshoz hasonlóan mozgott (a földi gleccserekhez hasonlóan). Mivel ezen a területen kevés kráter található, a terület viszonylag fiatalnak számít. Egyik jellemző példája a Ptolemaeus-kráter  a HiRISE felvételén.

A Mars keringési pályájának és tengely körüli forgása dőlésszögének változása jelentős változásokat okozott a vízjég eloszlásában a sarki területektől kezdve. Bizonyos klimatikus időszakokban a vízjég szublimált és bekerült a légkörbe. Az atmoszférába került víz alacsonyabb szélességi fokoknál hullott vissza a felszínre, ahol hó vagy jég formájában rakódott le (porral keverve). A Mars légköre ugyanis nagy mennyiségben tartalmaz finom port.  A vízpára ezeken a porrészecskéken kicsapódik, majd a nehezebb részecskék a felszínre hullanak.[10]

Kráterek

A becsapódási kráterek peremét rendszerint a kilökődött anyag alkotja, ellentétben a vulkanikus kráterekkel, ahol nincs ilyen perem.[11] A kráterek időnként rétegződést mutatnak. Mivel a becsapódás gyakorlatilag egy robbanásnak felel meg, a becsapódási kráter körül a felszín mélyebb rétegei a felszínre kerülnek. Így egy kráter megmutathatja, hogy mi van a felszín alatt.

Iszapvulkánok

A Mare Acidalium nagy területein láthatók világosabb pontok sötét környezetben, amik iszapvulkánok nyomai lehetnek.[12][13][14] Legalább 18 000 ilyen található ezen a területen, átlagos átmérőjük 800 méter.[15] A Mare Acidalium területén nagy számban folyhatott iszap, illetve víz. A világosabb foltok kristályos vasoxidokat tartalmaznak. Az iszapos vulkanizmus jelentős szerepet játszhatott a táj alakításában. Egyes mikroorganizmusok is megélhettek ezeken a helyeken.[16] Az iszapvulkánok a mélyből szállítanak anyagot a felszínre, amit a földi robotok megvizsgálhatnak.[17][18]

Galéria

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. Davies, M.E.; Batson, R.M.; Wu, S.S.C. “Geodesy and Cartography” in Kieffer, H.H.; Jakosky, B.M.; Snyder, C.W.; Matthews, M.S., Eds.
  2. Distances calculated using NASA World Wind measuring tool. http://worldwind.arc.nasa.gov/ Archiválva 2018. január 6-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  3. Approximated by integrating latitudinal strips with area of R^2 (L1-L2)(cos(A)dA) from 30° to 65° latitude; where R = 3889 km, A is latitude, and angles expressed in radians.
  4. a b Heldmann, J. and M. Mellon.
  5. USGS Gazetteer of Planetary Nomenclature.
  6. http://mars.jpl.nasa.gov/mgs/msss/camera/images/moc_5_24_01/face/index.html
  7. http://hiroc.lpl.arizona.edu/images/PSP/diafotizo.php?. [2016. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 28.)
  8. Heldmann, J. and M. Mellon. 2004.
  9. Harris, A and E. Tuttle. 1990.
  10. MLA NASA/Jet Propulsion Laboratory (2003, December 18).
  11. Hugh H. Kieffer. Mars. University of Arizona Press (1992). ISBN 978-0-8165-1257-7. Hozzáférés ideje: 2011. március 7. 
  12. Farrand, W. et al. 2005.
  13. Tanaka, K. et al. 2003 Resurfacing history of the northern plains of Mars based on geologic mapping of Mars Global Surveyor data.
  14. Grotzinger, J. and R. Milliken (eds.) 2012.
  15. Oehler, D. and C. Allen. 2010.
  16. Komatsu, G., et al. 2014.
  17. Oehler, D, and C. Allen. 2011.
  18. Komatsu, G., et al. 2016.

Strategi Solo vs Squad di Free Fire: Cara Menang Mudah!