A várost először 966-ban említik. A 13. században növekedett a kereskedelem és ennek következtében lakosságának száma elérte a 10 000-t. Ekkortájt épültek a városfalak is. Manapság a falak le lettek bontva, és csak egyes kapuk maradtak meg. A 18. századtól kezdve a várost pestisjárvány sújtotta 1720-ban és 1834-ben. 1950 és 1970 között a lakosság megnégyszeresedett, de 1970 után nagyjából stabil maradt 19 és 20 ezer között.
Elhelyezkedése
Manosque a Luberontól keletre fekvő dombokon fekszik, a Durance-völgy fölött. Északon a Mont d'Or hegy határolja, nyugaton a Toutes-Aures dombok. Egyes dombok a 700 m tengerszint-feletti magasságot is meghaladják.
A város hozzáférhető az A51-es autópályáról, a 4096-os megyei útról, valamint a Marseille-Grenoble vasútvonallal.
A város neve provanszálul: Manòsca, klasszikus írásban Manosco. A középkorban Manoasca-nak írták.
A várost először 978 és 984 között említik (mint Manoasca). A név jelentését többféleképpen lehet értelmezni.[2][3]
A kelta-ligur elmélet szerint a *MaN (hegy) szóból ered; az asq rag „-népet” jelent, amiből „hegy-népet” kapunk.[4]
Ernest Negro szerint a latinmanua és (feltehetően) az occitán magne szó keveréke, ami szénakazalt, szénából készült kunyhót jelenthet
Régi latin nyelvű iratokban, melyek 1896-ban ki lettek adva a „Babonák és hagyományok” (Superstitions et Survivances) könyvben, az áll, hogy a név a Manus Quartus kifejezésből ered, ami latinul „négyujjú kezet” jelent. Ez magyarázatot adna a város címerére is.
↑Charles Rostaing, Essai sur la toponymie de la Provence (depuis les origines jusqu’aux invasions barbares), Laffite Reprints, Marseille, 1973 (1re édition 1950)
↑Michel de La Torre. Alpes-de-Haute-Provence : le guide complet des 200 communes (Relié) (français nyelven), Paris: Deslogis-Lacoste, 72. o. (1989). ISBN 2-7399-5004-7
↑Charles Rostaing, « Toponymie d’origine pré-gauloise » in Baratier, Duby & Hildesheimer, carte 11 et commentaire
