A makói kistérség Csongrád megye délkeleti részén, a román határ mentén, a magyar-román-szerb hármashatár közvetlen közelében helyezkedett el. Áthaladt rajta a 43-as számú főútvonal (E68) (a IV. számú helsinki korridor), amely jelentős tranzitforgalmat bonyolított le. A kistérség két határátkelőhelye Nagylaknál és Kiszombornál volt található. Vasútvonala Szegeddel, Hódmezővásárhellyel és Mezőhegyessel kötötte össze. Az M43-as autópálya nyújtott megoldást a túlterhelt 43-as út gondjaira, és tehermentesítette az főút mentén fekvő összes települést.
Fekvése
A kistérség egykori területe jellegzetes ártéri síkság. Talajai jó termőképességű csernozjomok, réti csernozjomok, kisebb részben réti öntéstalajok és réti talajok. A kistérség geotermikus energiában rendkívül gazdag, amely a mezőgazdaságban, az energiaellátásban és az idegenforgalomban egyaránt hasznosítható. Természeti értékeit nemzeti park védi: a Maros ártere és a Csanádi Puszták az 1997-ben létrehozott Körös–Maros Nemzeti Park részei. E területen él országos viszonylatban is legjelentősebb állományban Csongrád megye jelképnövénye, a vetővirág. Mindez a térség idegenforgalmi fejlődését is szolgálja, amely a természeti értékeken túl a vadászati, horgászati, lovaglási és sportolási lehetőségeken, a rendezvény-, falusi és gyógyturizmuson, az épített környezeten, valamint a Makó által nyújtott szórakozási és kikapcsolódási lehetőségeken alapul.
Településhálózat
A kistérség középkori gyökerekkel rendelkező falvait többségében a 18–19. században tudatos telepítéspolitikával, magyar, szlovák, román, szerb lakossággal telepítették újra, és e nemzetiségi sokszínűség részben ma is megfigyelhető. A kistérség központja Makó volt, amely Csongrád-Csanád megye negyedik legnépesebb települése (2018-ban 22 500 lakos). Mellette érvényesült Szeged vonzása is, különösen a hozzá legközelebb eső Klárafalva, Ferencszállás és Kiszombor esetében. Maroslele, Földeák és Óföldeák kapcsolatai Hódmezővásárhely felé is erősek, míg a kistérség északkeleti részének települései: Csanádpalota, Csanádalberti, Pitvaros, Ambrózfalva és Nagyér Békés megyei kötődéssel rendelkeznek Tótkomlós és Mezőhegyes felé. A legnépesebb község Kiszombor (4365 lakos), a legkisebb pedig Kövegy (468 lakos).
A makói kistérség sajátos mezőgazdasági adottságai és gazdálkodási hagyományai, értékes fekvése a nemzetközi áruforgalom lehetőségeire és a vállalkozói övezet befektetéseket ösztönző széles körű kedvezményeire épülő befektetési lehetőségeket biztosított.
A város fő idegenforgalmi vonzerejét termálvize és gyógyiszapja, ártéri erdejei, eklektikus, klasszicista és barokk műemlékei, Makovecz Imre által tervezett közintézményei és a vöröshagymája alkotja.
Más települések
A kiszombori Rónay-kastélyA maroslelei katolikus templomAz óföldeáki erődtemplom.
Apátfalva
A település fő nevezetessége a Mihály arkangyal tiszteletére emelt római katolikus templom, amelyet 1757-ben építettek. Belsejében rokokó padsor, valamint Szent István és Szent Imre szobra található. A község 1824-es látványossága a késő barokk Nepomuki Szent János szobor.
A településen hosszú idő óta békében élnek egymás mellett románok, szerbek, magyarok, illetve a négy felekezet tagjai. Ennek megfelelően a településen négy templom található: egy román ortodox, ami 1808-ban épült; egy szerb ortodox1880-ból; a református templom, amelyet 1912-ben építettek; valamint egy katolikus templom amelyet 1939-ben adtak át a hívőknek. Magyarcsanád külterületén található egy értékes kunkereszt. Az emlékmű valószínűleg a 16. század elején keletkezett, és azon a helyen áll, ahol Dózsa György karóba húzatta Csáky Miklós püspököt.
Maroslele
Maroslelén áll egy 1901-ben épített katolikus templom. Említést érdemel a település községházája, egy-egy kőkereszt és feszület, és a könyvtár épülete. Emléktáblát helyeztek el Petőfi Sándor, Annus József, az első és második világháború áldozatainak, valamint a megvalósított gázprogram emlékére. Kopjafát állítottak a Magyar Köztársaság kikiáltásának 10. évfordulója alkalmából. A templommal harmonizál a főtéren felállított Hősök Kútjának stílusa.
Óföldeák
Óföldeákon található egy páratlan értékű műemlék, a Dél-Alföld egyetlen gótikus temploma, az 1400 körül épült erődtemplom.
