Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Az alábbi lista a magyarországi – Budapesten kívüli – gyárakat, nagyobb üzemeket, ipari vállalatokat mutatja be. A nagyobb iparosodás a 19. században kezdődött Magyarországon. A 20. században folytatódott ez a tendencia. Több nagy ipari üzem a rendszerváltás után fejezte be működését. Az alábbi lista az egyes megyék szerint, földrajzi felbontásban mutatja be a magyarországi gyárakat. (Tematikusan a Magyarországi gyárak listája iparágak szerinti bontásban lap sorolja fel őket.)
A napjainkban is működő üzemek zöld színnel ki vannak emelve.
Az egykori Pósteleki konzervgyárat (Savanyító üzemet) (Békéscsaba és Gyula között a 44-es úton, a Pósteleki leágazásnál) egy magánszemély vette meg a 2000-es években és lovasfarmot alakított ki a helyén
A konzervgyár 1962-2002 között üzemelt, majd csőd, felszámolás, eladták banki tulajdonba, konzorcium tulajdonába került, megvette a Globus, majd eladták és a Bonduelle vette meg.
2005-ben végleg bezárt, utána egy jó darabig lisztlerakó / lisztértékesítő helyként működött, majd 2019 május 19-én 17.00 körül vélhetően, elektromos zárlat miatt kigyulladt és leégett az épület (a külseje többé-kevésbé épségben megmaradt.)
A 2000-es évek elején megszűnt, majd épületét 2012-ben lebontották, évekig üresen állt az épület helye, majd 2021-22-ben új üzletet építettek a helyére amely 2024. március 21-én Aldiként nyílt meg.
Az 1770-ben alapított Fazola-féle vasmű utódjaként jött létre 1868-ban Diósgyőr akkori külterületén, a mai Vasgyár városrészben. Kulcsszerepe volt Miskolc 20. századi nehézipari központtá fejlődésében, a város legnagyobb munkaadója volt. 2009-ben szűnt meg.
1915-ben vált ki a Diósgyőri Vas- és Acélgyárból, eleinte fegyvergyárként működött, később egyre bővült a profilja. A rendszerváltás után csődbe ment, területén ma ipari park működik.
1879-ben alapították a Zsolcai kapui ipari övezetben. 1949-ben államosították, a Diósgyőri Gépgyárhoz csatolták, 1963-ban a termelés fizikailag is átkerült oda.
1896-ban alapították a Zsolcai kapui ipartelepen, Leszih Miksa 1863-ban alapított cége utódjaként. 1949-ben államosították, 1959-ben a Diósgyőri Gépgyárhoz csatolták.
(szerk.) Fáy László: 250 legjobb magyar cég, Theather Public GM Céginformációs Szolgálat, Budapest, 1992
Ki mit gyárt, kutat, tervez, szerel, szolgáltat, forgalmaz, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1972
(szerk.) Dr. Kovács István – Dr. Kelényi Gábor – Dr. Kocsis György: Ipari monográfia I–II., Ipari Minisztérium-Magyar Gazdasági Kamara, Budapest, 1987, ISBN 963-7028-04-8
A technika vívmányai, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest, 1905 (A Műveltség Könyvtára-sorozat)
(szerk.) Beke Manó: A technika világa, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest, é. n. [1920-as évek]
A Magyar Ipar, Halász Pál Könyvkiadóvállalat, Budapest, 1941
Az üzemtörténetírás kérdései – Elméleti és módszertani tanulmányok, Magyar Történelmi Társulat Üzemtörténeti Szakosztály, Budapest, 1979
Kiss László – Kiszely Gyula – Vajda Pál: Magyarország ipari műemlékei, Országos Műszaki Múzeum, Budapest, 1981, ISBN 963-562-750-5
Bora Gyula – Kalász Lajos – Kollarik Amália – Matheika Március – Bernát Tivadar: Magyarország gazdaságföldrajza, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1986, ISBN 963-09-2662-8
A magyar élelmiszeripar története. Szerk. Kirsch János, Szabó Lóránd, Tóth-Zsiga István. Budapest: Akadémiai. 1986. ISBN 963-232--213-4
Könnyűipar Magyarországon, Szerk. Szabó Imre. Budapest, Könnyűipari Minisztérium, 1981. ISBN 963 02 1787 2
Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
Borbély Ákos – Monory Zénó – Tömördi Máté: Volt egyszer egy cukoripar: A cukorgyártás két évszázada Magyarországon. Budapest: Akadémiai. 2013. ISBN 978 963 05 9446 2
Kiszely Gyula: A magyarországi öntészet története képekben, Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, Budapest, 1978, ISBN 963-8261-12-9
A magyar vegyipar, NIM Műszaki Dokumentációs és Fordító Iroda, Budapest, 1967
Mérei Gyula: Magyar iparfejlődés 1790–1848, Közoktatásügyi Kiadóvállalat, Budapest, 1951
Berend T. Iván – Szuhay Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848–1944, Kossuth Könyvkiadó-Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1973
Futó Mihály: A magyar gyáripar története I. – A gyáripar kialakulása az első állami iparfejlesztési törvényig (1881), Magyar Gazdaságkutató Intézet, Budapest, 1944 (több kötet nem jelent meg?)
Sándor Vilmos: Nagyipari fejlődés Magyarországon 1867–1900, Szikra Könyvkiadó, Budapest, 1954
Berend Iván – Ránki György: Magyarország gyáripara – Az imperializmus első világháború előtti időszakában 1900–1914, Szikra Kiadó, Budapest, 1955
Berend Iván – Ránki György: Magyarország gazdasága az első világháború után 1919–1929, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966
Berend Iván – Ránki György: Magyarország gyáripara – A második világháború előtt és a háború időszakában (1933–1944), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958
Szabó János: Nagyipari létesítmények 1945–1975, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975, ISBN 963-10-0883-5
.jpg)
