2) Aus dem Stadtteil Altstadt II wurden Teile (Altstadt II-Nordost und Papenbusch) ausgesondert und dem Teilraum Dümpten im Bezirk Rechtsruhr-Nord zugeordnet.
3) Aus dem Stadtteil Heißen wurden Teile (Winkhausen-Nord) herausgenommen und dem Teilraum Dümpten im Bezirk Rechtsruhr-Nord zugeordnet.
4) Der Teilraum Dümpten besteht aus dem historischen Stadtteil und den oben unter Punkt 2 angegebenen Erweiterungen.
Története
Egy régi metszet Mülheimről
Mülheim egykori urai a Broich grófok a keresztesháborúk idején haltak ki. Székhelyük a mai Krichenhügel nevű domb volt, mely több Karoling telepből kialakult település ősmagja, a rajta álló Szt. Péter templommal.
A Ruhr másik oldalán e településmaggal szemben 883-884-ben Broich vára épült fel.
A mai gyorsforgalmi út a Hellweg egykor a királyok, kereskedők és egyúttal a hadak vonulásának a híres útja volt, e helyen keresztezve a Ruhr folyót Mülheim és Broich vára között.
Mülheim a 13. században kapott piacjogot, a városi rangot azonban csak 1808-ban kapta meg.
A településen és környékén valószínűleg már a 12. század előtt is folyt szénbányászás, s mivel a folyó Mülheimig mindig is hajózható volt, itt élénk szénkereskedelem is kialakult, majd a 19. század elejétől létrejött itt a vaskohászat is, amely hamarosan jelentősebb lett a szénbányászatnál és szénkereskedelemnél is.
Mülheim nagyvárossá és ipari centrummá 1908 körül lett, melyben nagy szerepe volt a Hugo Stinnes által alapított nagy nehézipari konszennek, melynek székhelye is itt van.
A városnak van könnyűipara, vegyipara és meteorológiai állomása is. Valamint itt működik a Max-Planck-Institut szénkutató részlege is.
A város területének majdnem fele mező- és erdőgazdasági terület.
Látnivalói közül jelentősebb a Broich-kastély (Schloss Broich) késő karoling kori vár alapjainak és falainak maradványai, és a Kirchenhügelen álló Szt. Péter templom, melynek legrégebbi részei a 11. századból valók, a Mária templom és a Teiner-Strasse környékének favázas házai, melyeknek egyikében helytörténeti múzeum is található.
A város legdélibb részén pedig a Mülheimer Ruhrtalbrücke, a majdnem 2 km hosszú acélhíd íveli át a folyó völgyét, mely Mülhelm szimbóluma is egyben.