Tudományos szempontból a mélyégobjektumok ilyen meghatározása meglehetősen pontatlan, mert egy kategóriába sorolja a galaxisokat és a galaxisokban előforduló kisebb struktúrákat (például nyílthalmazokat) is.
Mélyégobjektum-katalógusok
A mélyégobjektumokról több katalógus is készült. Ezeket eleinte kutatók hozták létre, hogy feljegyezzék a munkájuk során talált, csillagnak nem minősülő égitestet. Az első és leghíresebb katalógust Charles Messier francia csillagász készítette, aki üstököskereséssel foglalkozott és ebbe a katalógusba gyűjtötte össze az először üstökösnek vélt, de mérhető elmozdulást mégsem produkáló égitesteket.
Eleinte a tudósok még nem tudták, hogy a halvány, spirális ködként látszó ködök valójában a Tejútrendszerünkhöz hasonló galaxisok, ezért ezeket is a többi mélyégobjektum közé sorolták. Később, miután ezt felismerték, külön katalógusokat készítettek számukra.
NGC-katalógus: több mint 8000 mélyégobjektumot tartalmaz.
IC-katalógus: az NGC kiegészítéseként jött létre, több ezer objektumot tartalmaz.
Az amatőrcsillagászok is készítenek mélyégkatalógusokat. Ezeket nem tudományos céllal készítik, hanem a népszerű, amatőrtávcsövekkel is megfigyelhető, látványos égitesteket gyűjtik össze. Az egyik ilyen katalógus a Herschel 400 katalógus.
Jegyzetek
↑szerk.: Sragner Márta: Előszó, Mélyég csodák magyar szemmel, 2009, Budapest: Magyar Csillagászati Egyesület. ISBN 978-963-87597-2-6
.jpg)
