A zsarolyáni és mándi Marton család sarja; Szatmár megyei régi adományos család, mely már a XIV. században Zsarolyány helység egy részét bírta.
Református papi családból származott. Iskoláit 1779–1793-ig a Debreceni Református Kollégiumban végezte, azután 1795-ben a jénai egyetemen filozófiát és természetrajzot tanult. Hazatérése után a báró Prónay-fiúk nevelője, majd a lőcsei evangélikus gimnáziumban erkölcstant és a természetrajzot oktatott. 1799-ben helytartótanácsi engedéllyel szabadságot kapott, hogy az országot nyelvismereti célból beutazhassa. Útjáról visszatérve 1801-ben Görög Demeter, akkor Esterházy Pál herceg nevelője, Bécsbe hívta, hogy a magyar irodalommal kapcsolatos munkásságát vele megossza. Először a Magyar Atlas körüli munkálatokat végezte, később a Magyar Hírmondó c. hírlap szerkesztését kezdte el, amelyet a lap megszűnéséig folytatott. János főherceget és később 1806-ban Ferdinánd trónörököst magántanárként a magyar nyelvre tanította. Számos tevékenysége közben a protestáns konzisztóriumnál titkári hivatalt viselt.
1806-ban kinevezték a bécsi egyetemen a magyar nyelv és irodalom rendkívüli tanárának, de fizetést nem kapott, csak tanítványai tiszteletdíjára volt utalva. Végül a magyar testőrségnél mint a magyar nyelv oktatója díjazással tanított. A Magyar Tudományos Akadémia mindjárt első nagygyűlésén, 1831. február 17-én levelező tagsággal tisztelte meg. Élete utolsó éveiben a kormány háromezer forint évdíjat rendelt számára.
Cikkei jelentek meg a Hazai s Külföldi Tudósításokban (1827. II. 50. sz. Pánczél Dániel a Magyar Kurír szerkesztője), a Magyar Kurírban (1826. II. 36. sz. Szülékhez és nevelőkhöz intézett jelentés), a Társalkodóban (1838. 6. sz. Barton Catts Károly magyarul beszélő angol utazó).
Szerkesztette a Magyar Hírmondót 1801–1802-ben és a Magyar Kurírt 1827. december 22-től 1834 végéig, valamint ennek mellékleteit: Olvasó Könyvtár, Bécs leírása stb. (1829) és a Sokfélét 1832–34-ig Bécsben.
A korabeli források szerint 1840. július 26-án Bécsben, szélütés vagy tüdőbénulás következtében hunyt el.
Munkái
Német grammatika. Egy német olvasnivaló-könyvvel és ahhoz tartozó lexikonnal együtt. Kassa, 1799. (Tizenkilencedik kiadása 1856-ban jelent meg; 7. kiadás)
Uj német-magyar és magyar-német lexicon, vagyis szókönyv. Az első rész: Kassa, 1799., a 2. rész: Pozsony, 1800. (Ez a szótár is több kiadást ért; 2. kiadás, német-magyar rész)
A magyar lexiconnak szükséges voltát tárgyaló elmélkedések és egy új lexicon készítésének módja. Uo. 1802. (A Magyar Hirmondó melléklete).
Farkas Johann, Ungarische Sprachlehre für Deutsche, verbessert und vermehrt. Uo. 1805.
Ungarisches Lesebuch, sammt einem dazu gehörigen Wörterbuch. Uo. 1805.
Tabellarische Übersicht der grammatischen Bauart der ungarischen Sprache. Uo. 1806. (Ferdinánd főherceg koronaörökös számára készítette.
Pannonia, eine Zeitschrift zur Verbreitung der Ungarischen Sprache ... Uo. 1809. Három kötet.
Versuch einer ausführlichen praktischen ungarischen Sprachlehre für Deutsche, nebst dazu gehörigen CLXVIII Aufgaben und Uebungsstücken so wie auch zwei ungarischen Lesebüchern mit einem Wörterbuche. Uo. 1810. Ezt követi: Ungarisches Lesebuch mit einem erklärenden Wörterbuche und erläuternden grammatischen Anmerkungen. Magyar olvasókönyv ahhoz tartozó szólajstromokkal és világosító grammatikai jegyzésekkel együtt. Uo. 1809.
Bertuch természethistoriai ... képeskönyve. Magyarra ford. Uo. 1810-1816. Tíz darab.
Magyar Atlás, az az: Magyar-Horvát és Tót-országok Vármegyéinek, Szabad kerületeinek és a Határőrző Regementek Vidékeinek közönséges és különös Táblái. Uo. 1811. (Kezdette Görög és Kerekes, 1803-tól folytatta és 1811-ben bevégezte M. J.). 62 tábla.
Repertorium, vagyis Mutató Táblák, mellyek a Magyar Atlás Mappáiban található minden magyarországi, horvátországi és szlavóniai városok, mezővárosok, helységek, nevezetesebb puszták, folyóvizek és hegyek neveit ábéce rendben, magyar, deák, német, tót, horvát és oláh nyelveken, a fekvéseket jelentő vármegye nevével és a járás számával együtt előadja. Uo. 1812.
A juhhimlő beoltásáról és a spanyol fajú juhokkal való bánás legjobb módjáról. Németből Szick György után ford. Uo. 1812. (2. bőv. kiad., 1817. 3. k. 600 névvel bővítve, 1838.)
Második magyar olvasókönyv ahhoz tartozó szókönyvvel együtt. Uo. 1812. (1840-ig kilenc, többször javított kiadást ért meg.)
Lexicon trilingve latino-hungarico-germanicum ad ductum lexici scholastici Schelleriani et Kirschiano-Borniani, ac vocabulis medii aevi terminisque scientiarum technicis, ubique distinctis, auctum. Addito terminorum juridicorum, imprimis in jure hungarico usitatorum, glossario. Uo. 1818. Két kötet.
Német-magyar-deák lexicon. A mai legjobb szókönyvek, különösen Kraft német.-deák lexicona szerént ... A Trilingue lexicon második része. Uo. 1821-1823. Két kötet.
Görög Demeter ... életleírása, és a magyar literatura előmozdítása által, valamint a nevelés pályáján szerzett érdemei. Bécs, 1834.
Worte der Freude, zur feierlichen Huldigung Sr. Majestät Ferdinand des Ersten, Kaiser von Oesterreich ... Bécs, 1835.
Leichtfassliche theoretisch-praktische Grammatik der ungarischen Sprache für Schüler der untern Classen. Nach der 8-ten ganz umgearbeiteten und verbesserten Ausgabe seiner grössern praktischen ungarischen Sprachlehre als Auszug von ihm selbst bearbeitet. Bécs, 1838.
Gyönyörködtetve tanító magyar olvasókönyv, különösen a magyar nyelvet tanulók számokra. Bécs, 1840.
Ungarische Sprachlehre auf 12 Tafeln dargestellt. Pest, 1844.
Pintér Jenő. A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 5. kötet: Bevezetés / Hírlapok, folyóiratok c. alfejezet (CD-ROM: Arcanum Kiadó)
