Pesten élő, zsidó nagykereskedő család gyermeke. Apja Máday (Mandl/Mandel) János,[3] édesanyja Tottis Eleonóra volt. Testvérei: Andor, István, Sándor, Paulina (később Herzberg Sándorhoz ment nőül) és Nina (később Mauthner Antal felesége).[4]
Jánoshegyi Mauthner Ödön kertészeti szakíró, magkereskedő, gazdasági főtanácsos az ő unokaöccse volt.[5]
Feleségével, böröllei Nagy-Szabó Lindával[6] született fiaik:
Máday Andor Izidor (1877–1958) jogász, könyvtáros, genfi egyetemi tanár,
Máday István Ignác (1879–1959) neves orvos, neurológus, debreceni egyetemi tanár.
Életpályája
Gimnáziumi tanulmányai után előbb a pesti tudományegyetem jogtudományi karán tanult. Kedvet azonban a gazdaságtudományok, mégpedig a mezőgazdaság iránt érzett, így gróf Károlyi Györgyorosházi uradalmában kezdett gyakornokként dolgozni, majd 1857-ben a magyaróvári felsőbb gazdasági tanintézetbe iratkozott.[7] Gazdász oklevelét 1859/1860-ra szerezte meg. 1860-ban ismét Károlyi Györgynél kapott állást egészen 1866-ig. Előbb gazdatiszti írnok volt, nemsokára kezelőtiszt. 1866-ban a Bittó-féle jószágon számtartó lett (1866–1867), majd 1867-ben Arad vármegyében jószágbérletre vállalkozott. 1868-ban Szende Béla, Arad vármegye akkori főispánja, tiszteletbeli főjegyzőnek nevezte ki. 1869-ben a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumhoz fogalmazóvá s ugyanezen évben még „cím- és jelleggel felruházott”, 1870-ben pedig „valóságos” miniszteri titkárrá, 1880-ban osztálytanácsossá és 1891-ben osztályfőnökké nevezték ki. Az 1879-es székesfehérvári országos gazdasági kongresszuson a mezőgazdaság érdekeinek erőteljesebb felkarolását követelte.
A Magyar Tudományos Akadémia1883. június 25-én a nemzetgazdasági bizottságba kültagjának választotta. Kiváló szolgálatai elismeréséül 1895. január 7-én miniszteri tanácsos lett. Kitüntették a III. osztályú Vaskorona-renddel, a svéd Wasa- s a francia „Pour le Mérite Agricole” renddel. Több egyesület elnöke, alelnöke és igazgató-választmányi tagja, a Csík-, a Hont-, a Pest- és a Szatmár vármegyei, továbbá a kecskeméti és a Szécsény vidéki gazdasági egyesületek tiszteletbeli tagja volt. 1899. február 17-én magyar nemességet[8] kapott és ehhez április 13-án a „marosi” előnevet.[9]
1904-ben betegsége miatt lemondott aktív minisztériumi tisztségéről. Jobb keze lebénult, de tevékenységét, szervező és szerkesztő munkáját (főként az Állatvédő Egyesület, a méhészet és az alkohol elleni küzdelem terén) változatlan aktivitással folytatta. Szalonjának szorgalmas látogatói, legmeghittebb barátai Herman Ottó, Bezerédj Pál és Beöthy Zsolt voltak.[10]
Az Országos Állatvédő Egyesületnek 1899-től 1917-ig volt az elnöke. Elnöksége idején az Állatvédelem és Gyermeknaptár című lapokat is ő szerkesztette. Herman Ottó amerikai minta alapján 1900-ban felvetett indítványának hatására Máday Izidor 1906 márciusában előterjesztést tett Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszternél, hogy vezessék be a Madarak és fák napjának megünneplését a magyarországi iskolákban.[11] Ezzel összefüggésben hozta létre 1907-ben az Országos Ifjúsági Madárvédő Ligát.[12] 1908-ban a Magyarországi Állatvédő Egyesületek Szövetségének megalakításában is nagy részt vállalt,[13] így 1908 májusától az Állatvédelem című lap, már az előbbi szövetség és az Országos Állatvédő Egyesület közös közlönyeként jelent meg.[14]
Máday Izidor arcképe 1883 körül
Minisztériumi tevékenysége során a filoxéra sújtotta szőlőbirtokok újratelepítése érdekében ő készítette elő a telepítésről szóló 1894. évi V. törvénycikket, valamint a bortermelés általános érdekeit védelmező 1896. évi V. törvénycikket. A méhészet előmozdítását is szívén viselte.
Ő szerkesztette a Közgazdászati Hetilapot 1870. január 3-tól április 30-ig, melyet Bernáth Dezsővel együtt adtak ki. Máday Izidor alapította a Földmívelési Érdekeinket és melléklapját, a Falusi Gazda című néplapot, melyet alapításától, 1873. november 3-tól 1877 végéig ő szerkesztett. Ugyancsak szerkesztője volt a Magyar Gazda című lapnak, mely a Politikai Újdonságok melléklete volt 1874-ben. A Falusi Gazda Naptára az 1875–1878 közötti időszakra és a Jegyzék-napló Gazdák számára című kiadvány évfolyamai 1873–1878 között szerkesztésében jelentek meg. Morócz Istvánnal közösen szerkesztették a Gazdák Lapját 1878–1880 között. Ő alapította 1879-ben és szerkesztette a kezdetektől a Magyar Föld című gazdasági napilapot. Munkatársa volt a Köztelek lapnak is.
Még életében, 1917 júniusában a Pozsonyi Állat- és Madárvédő Egyesület választmánya elhatározta, hogy „Máday Izidornak, az Országos Állatvédő Egyesület nagyérdemű elnökének a pozsonyi városligeti díszkert egyik 100 éves fáján művészi emléktáblát állít”. Máday betegsége miatt már nem tudott részt venni az ünnepségen.[15][16][17]
Hosszú betegség után 1925. április 3-án hunyt el.[18] Sírja az alsószalmavári Nagy-Szabó és Szalmavári Kovács családi sírkápolnában található, Vanyola községben.[19]
Cikkei
Jelentés a békésmegyei gazdasági egyesület által Békés-Csabán rendezett aratógépversenyről. (Gazdasági Lapok. 1869. 26. sz.)
A Narbuth-féle kendergyártás megtekintésére kiküldött bizottság jelentése. (Egyesületi Közlemények. I. 1870. 229. oldal)
A világ- vagy nemzetközi kiállítások haszna és jelentősége. (Gyakorlati Mezőgazdaság. 1872. 21. sz.)
A világkiállítások történetéről. (Gyakorlati Mezőgazdaság. 1872. 22. sz.)
A phylloxera ügyében. Egy szó gazdatisztjeinkhez. (Borászati Lapok. 1874. 19. sz.)
Élőállat-kivitelünk a külföld előtt. – A borgyártás kérdése. – Adatok a gazdasági tanügy és a reá fordított államsegélyről. (Nemzetgazdasági Szemle. 1877)
Munkái
Népszerű útmutatás a lennek belga mód szerint mívelése és kikészítéséről. Különös tekintettel Felső-Magyarország viszonyaira. Kiadja a földmívelési-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium. Pest, 1869 (Németül. Pest, 1869)
Jelentés és javaslat az országos gazdasági egyesülethez egy országos gazdasági múzeum czélszerű szervezése tárgyában. Pest, 1871
Adatok a gazdasági oktatás szervezésének kérdéséhez Magyarországon. Pest, 1872
Szarvasmarhatenyésztésünk emelésének eszközeiről. A magyar országos gazdasági egyesület szarvasmarha-tenyésztési szakosztályának megbízása folytán az 1874. február 9. ülésén előadva. Budapest, 1874
A magyar gazdatiszti nyugdíj- és segélyegylet alapszabály-tervezete. Budapest, 1875 (névtelenül)
A szőlők veszedelme. A phylloxera természete és irtása. Hazai szőlőbirtokosaink figyelmeztetéseül. Budapest, 1876. 19 ábrával és egy térképpel
A növénytermelés és gabonakereskedés kérdései. Előadó ... Budapest, 1880 (Az országos magyar gazdasági egyesület által gazdasági bajaink kipuhatolása és orvoslása érdekében tartott Enquète-tárgyalások I.)
A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium intézetének és közegeinek kiállítása a mezőgazdasági csarnokban. Budapesti általános országos kiállítás. Budapest, 1885.
Adatok az alkoholizmus kérdésének ismertetéséhez. Budapest, 1905
↑A BM. 28381–1872. számú határozatával nevét Mandlról Madaira változtatta. Szentiványi Zoltán: Századunk névváltoztatásai 1800-1893. (Budapest, 1895.) Névváltoztatások 153. oldal (Megtekintve: 2020-07-05). Névhasználatát viszont ehhez képest „Maday”-ként kezdte meg, ahogy azt a Budapesti Közlönyben olvasható cégbejegyzés-változás igazolja: „16145 1–1. CZÉGBEJEGYZÉS. 84640. A budapesti kir. kereskedelmi- és váltótörvényszéknél 1872. évi oct. 14-én a kereskedelmi egyéni czégek jegyzékében I-ső kötet 89. lapon bekebeleztetett, miszerint Mandl János nevének Madaira történt átváltoztatása folytán jövőre következő aláírási czimet, magyarul: »Maday János« németül »Johan Maday« fog használni s a czégbirlaló Maday, előbb Mandl János nagykereskedő Pesten 13. szám alatt.”Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1872. október 29. 248. szám. 3710. oldal (Megtekintve: 2020-07-05). Apja elhunyt: Budapest, 1897. augusztus 20. Temetése 1897. augusztus 22-én a Kerepesi úti temetőben. (Kozák Péter, i.m.) és - Máday János gyászjelentése. PANDEA - Gyászjelentések, OSZK (Megtekintve: 2020-07-05)
↑Izidor édesapjának, Máday (Mandl) Jánosnak ugyanis leánytestvére volt Nina Mandl, aki Mauthner Antal felesége, és Mauthner Ödön édesanyja volt. Nina Mandl gyászjelentése. (Megtekintve: 2020-07-05)
↑Viszont Máday Izidor már ezt megelőzően A Gyermeknaptár 1905/6-iki évfolyamának előszavában arra hívta fel a tanulóifjúságot, hogy ifjúsági állatvédő egyesületeket alakítsanak szóbeli és írásbeli fogadalmat letéve.
↑Fodor Árpád: A jó szív nevelése (Megtekintve: 2020-07-05). Budapest: Országos Állatvédő Egyesület, 1922. 54–56. oldalak
