Az ő nevéhez fűződik Gyopárosfürdő gyógyvizének felismerése és elismertetése. 1869-ben vegyelemeztette a tó vizét, melynek során megállapították, hogy gyógyhatása alkalmas ízületi bántalmakra, csúzos, köszvényes, bénulásos betegségek kezelésére.[1] Az artézi kutak fúrásának szorgalmazója volt, mivel meggyőződése szerint a jó ivóvíz a járványokat visszaszorítja.
Mint cikkíró
Egészségügyi jelentéseket közölt Orosházáról a Közegészségügyi Kalauzban.
Az Orosházi Közlönyben, az Orosházi Ujságban, a Békésben, a Békésmegyei Lapokban, valamint az Egyetértésben ismertető társadalmi és közegészségi cikkeket írt 1878 és 1893 között: A roncsoló toroklob, A kanyaró, A vörheny, A fejkosz, A cholera, A fertőtlenítésről stb.
Cikkei több különböző orvosi és gyógyszerészeti lapban jelentek meg, mint:
Emlékbeszédei Dr. Perger József, Dr. Chrenka Dániel fölött és röpirtai: A váltóláz, A cholera, A roncsoló toroklob, A vörheny címmel szintén megjelentek és a nép közt osztattak szét.
Emlékezete
A róla elnevezett orosházi kórház a levegőből nézve
2007-ben alapították a Dr. László Elek-díj Orosháza egészségügyéért című kitüntetést, mely évente két fő részére adományozható azon Orosházán működő orvosoknak és egészségügyi szakdolgozóknak, akik kiemelkedő munkát végeztek.
