Láczai-Fritz Oszkár

Láczai-Fritz Oszkár
Született	Fritz Oszkár András János 1878. augusztus 7.[1] Ürményháza[1]
Elhunyt	1958. január 29. (79 évesen)[2][3] Budapest[1]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Láczay Olga Sarolta (h. 1908–1958)[4]
Foglalkozása	építész műemlékvédő
Tisztsége	egyetemi tanár
A Wikimédia Commons tartalmaz Láczai-Fritz Oszkár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Láczai-Fritz Oszkár, gyakran csak Fritz Oszkár (Ürményháza, 1878. augusztus 7. – Budapest, 1958. január 29.) magyar építész, egyetemi tanár, építészeti szakíró.

Élete, munkássága

Fritz Vilmos és Schwimmer Emília fiaként született. A budapesti Műegyetemen (ma: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) nyert építészi oklevelet. Ezt követően tanársegédként dolgozott Schulek Frigyes, később adjunktussá, majd műegyetemi magántanárrá nevezték ki. Oktatói tevékenysége mellett több saját épületet tervezett (ld. alább a listában), de foglalkozott műemlékek helyreállításával is (pl. a 14. századi Mátraverebélyi római katolikus templom. Kutatta az építőkövek időjárással összefüggő pusztulását és védelmét, több írása megjelent ezen a területen.

Tagja volt a Műemlékek Országos Bizottságának, egyben ő volt az Országház műszaki főigazgatója is.^[5] 1913-ban alaprajzot készített a zirci cisztercita apátságról Hümpfner Tibor ásatása alapján.^[6] 1914-ben javaslatot tett a brassói Millenniumi emlékmű újjáépítésére.^[7] 1926-ban az ő vezetésével történt a Tállyai római katolikus templom felmérése.^[8] Tervet készített a Füzéri vár kápolna és kaputorony részleges felújításához Lux Kálmánnal és Lux Gézával közösen.^[9]

Részt vett Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programjában egy budapesti iskolaépülettel,^[10] és a Sváb Gyula-féle iskolaépítési programban, ahol egy vagy több iskolaépületet tervezett (helyszín nem ismert).^[11]

Az ő műtermében dolgozott Bene Antal (1887–1960) műépítész.^[12]

Írásai

• A természetes építőkövek elmállása és gyors pusztulásának megakadályozása, Budapest, 1930
• A természetes építőkövek elmállása és a mállás elleni védelem, Budapest, 1944

Ismert épületei

• 1909-1910: elemi iskola (ma: Zuglói Széchenyi István Általános Iskola), 1147 Budapest, Telepes u. 32.^[13] – Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében
• 1910-es évek: iskolaépület (helyszín nem azonosítható) – a Sváb Gyula-féle iskolaépítési program keretében^[11]

Síremlékek

• 1907: Tóth család sírboltja a Fiumei Úti Sírkert árkádsorában, 1086 Budapest, Fiumei út 16-18. (a síremlék szobrászati részét Betlen Gyula tervezte)^[14]

Tervben maradt pályázatai

• 1909: a Szent Imre Kollégium temploma, Budapest^[15]
• 1913: Erzsébet királyné budapesti emlékműve, Budapest (Betlen Gyula szobrásszal)^[16]
• 1923: Néprajzi Múzeum, Budapest^[17]

Képtár

• 
  Zuglói Széchenyi István Általános Iskola
• 
  Zuglói Széchenyi István Általános Iskola (részlet)
• 
  Zuglói Széchenyi István Általános Iskola (részlet)
• 
  Tóth család sírboltja, Fiumei Úti Sírkert

Jegyzetek

1. Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2021. október 6., PIM90017
2. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09006/09028.htm
3. FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. február 21.)
4. Házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 566/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. február 21.)
5. Magyar életrajzi lexikon, i. h.
6. http://muvtor.btk.ppke.hu/romanika/zirc1.htm
7. Kovács Lehel, i. m., 155-161. o.
8. Borossay, i. m., 302. o.
9. https://www.hadas.hu/fuzer-reg-elo-var
10. Kabdebó, i. m., 61. o.
11. Gerle, i. m., 184. o.
12. Gerle, i. m., 35. o.
13. http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=14&cim=telepes-u-32&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
14. https://www.kozterkep.hu/21612/toth-csalad-sirboltja
15. Székely, i. m., 87. o.
16. Az Erzsébet-emlékmű In: (szerk.) Lyka Károly: Művészet, Tizenkettedik évfolyam, 1913, Hatodik szám, 206-213. o.
17. Ilyen is lehetett volna – Egy százéves terv a Néprajzi Múzeumhoz PestBuda, 2022. május 24.

Források

• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
• Székely Márton: Építészeti tervpályázatok Magyarországon 1891–1918 között (doktori értekezés), Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszék, Budapest, 2019
• Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
• Kabdebó Gyula: Budapest székesfőváros kislakás és iskola építkezései; Pátria Nyomda, Budapest, 1913 (A Magyar Építőművészet külön füzete)
• Borossay Katalin: Rettegés és félelem Tállyán.Adalékok a tállyai római katolikus templom építéstörténetéhez, különös tekintettel az 1931. évi boltozatcserére In: Ars hungarica 45. 2019/2
• Kovács Lehel István. Szobor a hegyen – A Cenk-tetőn lévő Árpád-szobor története. Budapest: Heraldika (2022). ISBN 9786155592263 

Egyéb irodalom

• Granasztóiné Györffy Katalin: A Műemlékek Országos Bizottságának tevékenysége a trianoni békekötés után. In: A magyar műemlékvédelem korszakai. Tanulmányok. (Művészettörténet – műemlékvédelem, 9., 156. o.
• A magyar társadalom lexikonja. A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, Budapest, 1930., 329. o.