A kormányfő megnevezése 1989 óta hivatalosan is miniszterelnök, bár a kormányfőket korábban is ezen a néven illették. 1857 és 1989 között a a kormányfő megnevezése a kormány elnöke, 1857 előtt pedig a Tanács elnöke megnevezés volt használatban.
Az első alkotmány 1848-as bevezetésétől kezdődően a huszadik század elejéig a luxemburgi politikát a független politikusok és államférfiak határozták meg. Akiket a nagyherceg mint politikai egyeduralkodó nevezett ki a parlamenttől függetlenül. Ennek eredményeként a kormányfők többsége gyakran mérsékelt, centrista irányzatokat vallott a nélkül, hogy csatlakoznia kellett volna a parlament két frakciójának valamelyikéhez. A korban a luxemburgi politika két fő irányvonalát a szekuralista liberálisok és a katolikus konzervatívok határozták meg.
A huszadik század elején a szocializmus mint harmadik erő megjelenése a luxemburgi politikában megszüntette a függetlenek dominanciáját, és tovább polarizálta az ország politikáját.[2] Ez csak 1915-ben érintette a miniszterelnöki hivatalt, amikor a régóta kormányon lévő Paul Eyschen hivatalában meghalt. Halála harcot indított a hatalomért a fő frakciók között, ami a formalizált pártrendszer kialakulásához vezetett.[3]
1918-ban, az első világháború vége felé új képviselői kamarát választottak, amelynek kifejezett célja az alkotmány felülvizsgálata volt.[4] Ennek érdekében a fő politikai blokkok formalizált pártokat hoztak létre, hogy növeljék alkupozíciójukat a tárgyalások során. Az alkotmány módosításával bevezették az általános választójogot és a kötelező szavazást, valamint elfogadták az arányos képviseletet és korlátozták az uralkodó jogait.
Ez a szócikk részben vagy egészben a List of prime ministers of Luxembourg című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
