Lukin Sándor és Dobler Margit gyermekeként született. Édesapja tanár volt, de mellette kántorkodott, jól játszott orgonán és hegedűn is. Édesanyja is zeneiskolát végzett, tőle tanult zongorázni.
1944–1948 között a budapestiZeneakadémián egyházkarnagyi szakon végzett, Bárdos Lajos tanítványaként. Az 1948–49-es esztendőben pedig középiskolai ének- és zenetanárképző szakon tanult, ahol Ádám Jenő volt a mestere. Orgonálni Pécsi Sebestyéntől tanult.
Munkássága
1950-1982 között a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium énektanára volt, emellett több énekkart irányított: a Budapesti Kórus helyettes karnagyaként, 1950-1954 között a Dunakeszi MÁV Férfikar, 1954-1964 között a Vasutas Szakszervezet Központi Kórusának karnagyaként tevékenykedett és 1954-től haláláig vezette az Országos Filharmónia ifjúsági hangversenyeit. 1958 és 1968 között a Muzsika című folyóirat „Tücsökmuzsika” rovatát szerkesztette. 1960-1965 között a Zenélő órák című tévéműsort vezette. Haláláig a Magyar Rádió külső munkatársa is volt.
Magánélete
1950-ben kötött házasságot Horváth Eszterrel (1927–1996), akivel 8 gyermekük született. Második felesége (1998-tól haláláig) Kovács Mária volt.
Művei
Haydn születésének 250. évfordulójára (1959, Zeneműkiadó Budapest) az ő szerkesztésében jelentek meg Haydn kánonjai. Több szakkönyvvel gazdagította a magyar zenepedagógiát, ő készítette el például az Ének-zene a gimnáziumok I-III. osztálya számára című tankönyvet, illetve az általános iskolák 7-8. osztályának szóló ének-zene tankönyvet.
2003-ban a Hungaroton lemezkiadó közreműködésével ismeretterjesztő sorozatot indított kisdiákok számára „Zenés mesék – Mesés zenék” címmel, amely a komolyzenei művek bemutatása mellett a zenei elemekkel, eszközökkel is megismerteti a gyerekeket.
Elismerései
A Liszt Ferenc Társaság, a Magyar és a Nemzetközi Kodály Társaság alapító (elnökségi) tagja, a Bárdos Lajos Társaság főtitkára, zenei klubok vezetője.
