Barragán mérnöknek tanult a guadalajarai Escuela Libre de Ingenieros iskolában, az építész mesterséget saját magától tanulta ki.
A diploma megszerzése után beutazta Spanyolországot, Franciaországot (ahol Le Corbusier előadásain is részt vett) és Marokkót. Szintén Franciaországban megismerkedett egy német-francia író és művész, Ferdinand Bac műveivel, ami nagy hatással volt későbbi karrierjére. Miután visszatért Mexikóba, építészként kezdett dolgozni, először Guadalajarában (1927-1936), utána pedig Mexikóvárosban (1936-tól).
Karrier
Fuente de los Amantes
Amíg Guadalajarában dolgozott, több tucat családi házat tervezett a Colonia Americana nevű területen, ami ma a város belvárosának közelében található. Ezen lakóépületek között található az első munkája, a Casa Cristo, amely ma a jaliscói Építészek Céhének ad otthont.
Barragánra nagy hatással voltak Le Corbusier előadásai, így az Európában kialakult modernista mozgalom is. Mexikóba való visszatérése után tervezett épületein megfigyelhető a modernizmusra jellemző tipikus letisztult vonalvezetés. A funkcionalizmus ellenzőjeként az érzelmes építészet híve volt, azt állítva, hogy minden olyan építészeti alkotás, amely nem fejez ki érzelmeket, hiba. Barragán egész pályája alatt olyan anyagokkal dolgozott, mint például a kő vagy a fa. Eme anyagokhoz adta hozzá a fény-árnyék kontrasztjának hatását, mellyel igen magas színvonalon tudott játszani.
Díjak
Barragánt sokáig igen kevés elismeréssel díjazták, míg 1975-ben megkapta első kitüntetését a New York-i Modern Művészetek Múzeumától. 1980-ban pedig Pritzker-díjjal honorálták munkáját, mely az építész szakma egyik legfontosabb szakmai elismerése.[2]2004-ben mexikóvárosi háza és műterme felkerült az UNESCOvilágörökségi helyszínei közé.[3]
Hatása
Barragán munkáit gyakran, és félrevezető módon a minimalista építészet példájaként emlegetik. John Pawson Minimum című könyvében bemutatja az építész néhány munkáját. A legtöbb minimalista stílusban alkotó építész forma- és téralkotása hasonló.
Barragán hatással volt sok kortárs mexikói építészre, például Ricardo Legorettára is.
Örökség
1988-ban bekövetkezett halála után két nonprofit szervezet is alakult, hogy Barragán hagyatékát felügyelje.
A Fundación de Arquitectura Tapatía birtokában van jelenleg az építész saját háza. Az épületben ma múzeum működik, ami Barragánnak állít emléket és ösztöndíjakat tervez azoknak az építészeknek, akik további házait szeretnék megnézni.[4]
A Barragán Foundation egy bázeli szervezet, ami nem nonprofit, és 1995-ben megszerezte Luis Barragán hivatalos archívumát, 1997-ben pedig Armando Salas Portugal fényképész dokumentumait az építész munkájáról. A szervezet fő célja ezen dokumentumok megóvása és tanulmányozása.
