Fuks Prágában született 1923. szeptember 24-én, Vaclav Fuks (rendőr) és Marie Frycková Fuksová fiaként.[3] A truhlářšká ulicei gimnáziumban tanult, ahol először volt szemtanúja zsidó barátai náci üldözésének. 1942-ben gondnok volt Hodonínban, az Arbeitseinsatz(wd)[4] tagjaként.
Később filozófiát, pszichológiát és művészettörténetet tanult a prágai Károly Egyetem Filozófiai Karán, ahol 1949-ben doktorált. Tanulmányai után a Nemzeti Örökségvédelmi Igazgatóság tagja, 1959 után pedig a Nemzeti Galériában dolgozott. Az 1960-as években lett hivatásos író. Nagy figyelmet keltett debütáló munkája, a Pan Theodor Mundstock, amely 1963-ban jelent meg, majd egy évvel később Mí černovlasí bratři című novellagyűjteményével.[3][5]
A kommunista időszakban Fuks azt mondta, hogy "szívesebben választotta a megbékélést és a toleranciát, mint a vakmerő dacot és az ellenállás bátorságát". Az 1970-es évekből származó munkáinak egy része erősen kötődik a korszakhoz, amelyben létrejött; Például a Návrat z žitného pole (Visszatérés a rozsföldről) az 1948-as kommunista puccs utáni emigráció elleni regény. Tagja volt a Cseh Írók Szocialista Szövetségének (Svaz českých spisovatelů) is. Bár szerzett némi nemzetközi elismerést, élete utolsó éveiben egyedül és barát nélkül maradt. 1994-ben halt meg a prágai Dejvice(wd) negyedben, a Národní obrany 15. szám alatti lakásában.
Művei
Zámek Kynžvart (Kynžvarti kastély) – 1958: Szakmai tanulmány
Pan Theodor Mundstock (Mundstock úr) -1963: Egy prágai zsidó története, aki folyamatosan attól tart, hogy koncentrációs táborba deportálják. Igyekszik felkészülni – egy fadeszkán alszik, éhségtől kínozza magát, és nehéz dolgokat cipel. Emellett gyakori hallucinációkat és beszélgetéseket él át saját árnyékával.
Mundstock úr – Európa, Budapest, 1977 · ISBN 9630710595 · Fordította: Zádor Margit
Mí černovlasí bratři (Fekete hajú testvéreim) -1964: Egy fiú története, aki a megszállás miatt elveszíti az összes zsidó barátját – novellagyűjtemény, amely az egyéni sorsukat jelzi.
Variace pro temnou strunu (Változatok sötét húrra) -1966: Csehszlovákia németek megszállása előtti élet története egy kisfiú szemével. A valóság keveredik a mesékből, történetekből és pletykákból származó ötletekkel, amelyeket a fiatal fiú a család szolgájától hall.
Spalovač mrtvol (A hullaégető) -1967: Pszichológiai horrortörténet egy krematóriumi munkásról, aki a náci propaganda és a keleti filozófia hatására mániákussá válik , és meggyilkolja az egész családját, hogy halállal "megtisztítsa" őket. Ebből film[6] készült Rudolf Hrušínský(wd), Fuks társszerzője főszereplésével.
A hullaégető – Európa, Budapest, 1980 · ISBN 9630720108 · Fordította: Zádor Margit
A hullaégető – General Press, Budapest, 2003 · ISBN 9639459356 · Fordította: Zádor Margit
Smrt morčete (A hörcsög halála) -1969: 10 balladikus novellából álló gyűjtemény zsidó motívumokkal.
↑Winner, Thomas. Fuks, Ladislav, Encyclopedia of World Literature in the 20th Century 2, 2nd Revised, Frederick Ungar (1982. szeptember 8.). ISBN 0-8044-3136-1
Ez a szócikk részben vagy egészben a Ladislav Fuks című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.