Apja, Laczkó Gergely a kolozsvári színház karnagya volt, anyja, Katanovics Terézia színésznő volt. Színészi pályafutását 1876-ban kezdte Völgyi György színtársulatában. A következő húsz évben számos társulatnál megfordult, de mindegyiknél rövid ideig játszott. 1896-ban Megyeri DezsőKolozsvárra szerződtette, és itt is maradt egészen 1929-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig. Ezután Budapestre költözött, ahol néhány fellépése volt a Vígszínházban, illetve a Magyar Színházban.
Pázmándy Géza birtokostól született fia Laczkó Géza író, újságíró.[6]
Kezdetben drámai szende, utóbb anyaszerepeket játszott fiatal kora ellenére. Janovics Jenő szerint: „A színházat szolgálta alázatos hűséggel, szívének minden dobbanásával, idegszálának minden rezdülésével. […] Nem vívta a csillagokat művészetével, nem lángolt a tehetsége, de kivételes értéke volt az összjátékának, mert a rábízott feladatot mindig hibátlanul, pontosan, halálos megbízhatósággal végezte. Rendkívüli értelmessége, csalhatatlan érzéke, ízlése, nagy színpadi rutinja a legkomplikáltabb és legkényesebb színházi helyzeten is átsegítette.”
Barátságban volt Jászai Marival,[7] aki kolozsvári szereplései során Laczkó Aranka Búza utcai házában szokott megszállni.[8]
Janovics Jenő: A Hunyadi téri színház. Kolozsvár: Korunk Baráti Társaság Komp Press. 2001. 59–62. o. arch Hozzáférés: 2015. június 25.
A kolozsvári filmgyártás képes története 1913-tól 1920-ig. Szerk. Balogh Gyöngyi és Zágoni Bálint. Kolozsvár: Filmtett Egyesület; Budapest: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 2009. 104–116. o. ISBN 978 973 0 07065 1
Kötő József: Közhasznú esmeretek tára: Színjátszó személyek Erdélyben 1919–1940. Kolozsvár: Polis. 2009. 143–144. o. ISBN 978 606 542 004 5