Lázár Gyula (tanár)

Ez a szócikk a tanárról szól. Hasonló címmel lásd még: Lázár Gyula (egyértelműsítő lap).

Lázár Gyula
Született	1841. július 11.
Elhunyt	1912. április 5. (70 évesen) Budapest
Foglalkozása	bölcseleti doktor, történész, publicista, pedagógus
Sablon • Wikidata • Segítség

Lázár Gyula (?, 1841. július 11. – Budapest, 1912. április 5.) bölcseleti doktor, történész, publicista, állami tanítóképzőintézeti tanár.

Életútja

Régi székely családból származott; atyja mint kamarai tisztviselő sokat utazott és fia már korán megismerte Magyarország különböző vidékeit és a tengermellékét. Tanulmányait Szegeden, Komáromban, Fiuméban és Pozsonyban végezte; két évet töltött a bécsi és müncheni egyetemen, hol Carrieret és Giesebrechtet hallgatta. Azután nevelő volt a báró Wenckheim-családnál és beutazta Európa nagy részét. 1872-től több helyt mint tanár működött: Szabadkán, Budapesten, Temesvárott, Kolozsvárt és 1896-tól a budapesti VI. kerületi állami polgári iskolai tanítóképző (Erzsébet-nőiskola) rendes tanára volt.

Történelmi cikkei, emlékbeszédei, tanulmányai, tárcacikkei, melyeket magyarul és németül írt, több százra mennek; németországi tartózkodása alatt sokat írt az augsburgi Allgemeine Zeitungba s a Süddeutsche Pressebe; bizalmas összeköttetésben állott Kolbbal és Julius Lessinggel. Cikkei a Honban (1876. 281-288. Tanulmányok a szlávokról, 1860. 281., 285-6. Albania és az albánok, 319. Egy cikk a káromlásról sat.), a Győri Közlönyben (1885. 4. sz. Két magyar diplomata), az Erdélyi Múzeumban (1889. Adalékok a temesi bánság és Szerbia kormányzásához a passarovici béke után), a Nőnevelésben (1897. Brassai Sámuel); Pallas nagy lexikonába számos cikket írt, így Lengyelország (Mangold Lajossal együtt), Törökország és Oroszország történetét.

Munkái

• Rosen und Dornen. Berlin, 1868. (Erwin Holm álnév alatt.)
• Deutschland und Europa nach dem Kriege. München, 1871. (Névtelenül.)
• Regierung und Opposition, ein Beitrag zur Charakteristik der ungarischen Reichstagsmajorität. Pest, 1872. (Névtelenül.)
• Washington élete. Élet- és jellemrajz. Pest, 1872. (Történeti Könyvtár 2.)
• Az ozman uralom története Europában. Budapest, 1877. Két kötet.
• A normannok. Budapest, 1878. (Történeti Könyvtár 42.)
• Velencze alapítása és fénykora. Budapest, 1878. (Történeti Könyvtár 44.)
• A régi Egyiptom története és fénykora. Budapest, 1878. (Történeti Könyvtár 47.)
• India története. Budapest, 1878. (Történeti Könyvtár 49.)
• Kyros és a régi perzsák története. Budapest, 1878. (Történeti Könyvtár 50.)
• Phoenikia története. Budapest, 1878. (Történeti Könyvtár 51.)
• Lykurgos és Solon vagy két törvényhozó az ó-korból. Budapest, 1878. (Történeti Könyvtár 53.)
• Gustáv Adolf, egy hős a trónon. Budapest, 1878. (Történeti Könyvtár 54.)
• II. Katalin czárnő élete. Budapest, 1878. (Történeti Könyvtár 56.)
• Jeanne d'Arc, az orleansi szűz története. Budapest, 1878. (Történeti Könyvtár 57.)
• Assyria és Babylonia története. Budapest, 1879. (Történeti Könyvtár 60.)
• A keresztes háborúk története. Budapest, 1879. (Történeti Könyvtár 61.)
• Erzsébet angol királynő és kora. Budapest, 1879. (Történeti Könyvtár 63.)
• Az ozmán birodalom fénykora és hanyatlása. Budapest, 1879. (Történeti Könyvtár 64.)
• Khina és Japán. Történelmi és mívelődési rajz. Budapest, 1879. (Történeti Könyvtár 65.)
• A népvándorlás története. Budapest, 1879. (Történeti Könyvtár 66.)
• Castriota György (Iszkender bég) és az albán szabadságharcz. Budapest, 1880. (Történeti Könyvtár 70.)
• Das Judenthum in seiner Vergangenheit und Gegenwart. Berlin, 1880.
• A görög függetlenségi harcz történetének vázlata. Budapest, 1881. (Történeti Könyvtár 72.)
• Mária Terézia és kora. Budapest, 1881. (Történeti Könyvtár 73.)
• Fiume. A magyar korona gyöngye. Budapest, 1881.
• A zendülők Pitcairn szigetén. Elbeszélés az ifjuság számára. Jäger után átdolgozta. Budapest, 1882. (Az Ifjuság Olcsó Könyvtára 4.)
• Höcker Gusztáv, A vadölő. Cooper regénye után ford. Budapest, 1882. (Az Ifjuság Olcsó Könyvtára 56.)
• A két árva. Elbeszélés az ifjuság számára. Átdolgozta. Budapest, 1882. (Az Ifjuság Olcsó Könyvtára 7.)
• Lear király. Schmidt Ferdinand elbeszélése után írta. Budapest, 1882. (Az Ifjuság Olcsó Könyvtára 8., 9.)
• Nickleby Miklós. Dickens elbeszélése, a magyar ifjuság számára átdolgozta. Budapest, 1883. (Az Ifjuság Olcsó Könyvtára 12-14.)
• Washington György. Schmidt Ferdinand után. Budapest, 1886. (Az Ifjuság Olcsó Könyvtára 15., 16.)
• Mária Lujza, a francziák császárnéja. Jellemrajz. Budapest, 1883. (Történeti Könyvtár 75.)
• Kálmán király és kora. Mívelődéstörténeti rajz. Budapest, 1883. (Történeti Könyvtár 76.)
• Eugen, savoyai herczeg. Élet- és jellemrajz. Budapest, 1883. (Történeti Könyvtár 77.)
• A török birodalom története. Nagybecskerek, 1890. (2. kiadás. Szabó Ferencz kiadásában: Történeti, Nép- és Földrajzi Könyvtár XXI.)
• Az orosz birodalom története. Temesvár, 1890-1891. Négy kötet. (Történeti, Nép- és Földrajzi Könyvtár XXIX-XXXI.)
• Angolország történelme. Temesvár, 1892–1893. négy kötetben (Történeti, Nép- és Földrajzi Könyvtár XLII–XLV.)
• Szent Erzsébet magyar királyi herczegnő élete. Kor- és jellemrajz. Budapest, 1898.
• A második ezerév kezdetén. Budapest, 1898.

Szerkesztette a Történeti Könyvtár című könyvsorozatot 1871-től 1885-ig Budapesten Áldor Imrével együtt.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
• Magyar Életrajzi Index

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
• Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7