PROFILBARU.COM

	Körmendi Lajos
Született	1946. június 6.; Karcag
Elhunyt	2005. január 1. (58 évesen); Karcag
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	újságíró; költő; író; műfordító; könyvtáros;
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1985)
Kitüntetései	Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1979); Kölcsey-díj (1994); József Attila-díj (1995); Arany János-díj (2004); Bárka-díj (2004);
	A Wikimédia Commons tartalmaz Körmendi Lajos témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Körmendi Lajos (Karcag, 1946. június 6. – Karcag, 2005. január 1.) magyar író, költő, szerkesztő, a Nagykunság irodalmi életének kiváló szervezője. Sokoldalú irodalmár volt: írt publicisztikát, esszét, hangjátékot, kritikát, tanulmányt, készített fordításokat, vizuális költeményeket.

Életpályája

1964-ben szerzett mélyépítő technikusi képesítést. 1966-tól a szakmájában helyezkedett el. 1974–1980 között a Szolnok Megyei Néplap munkatársaként dolgozott. 1976-ban újságíró iskolát végzett. 1985-ben szerzett oklevelet az ELTE magyar-népművelés szakán. 1985-től gimnáziumi tanárként tevékenykedett. 1987-től művészeti előadó volt. 1989–1995 között a Jászkunság című folyóirat főszerkesztője volt. 1990-től alpolgármester volt.

Később Karcagon könyvtáros volt. A Szabad Föld riportereként is tevékenykedett. Gazdag életművének fontos része volt a kazak költők fordítása. Személyes barátságot ápolt – többek között - Oldzsasz Szülejmen kazak költővel. Tanulmányutakat tett Kazahsztánban, Tatársztánban, Mongóliában, Kínában.

Művei

Összesen 22 kötetet jelentetett meg:

Barbaricum (versek, 1981)
Boldog emberek (szociográfiai riportok, 1985)
Művész Pista huszonegye (kisregény, 1987)
A „gyökeres állat” (versek, Karcag, 1992)
Vad játékok (novellák, Szolnok, 1994)
Édesem, ma oly fanyar vagyok... (versek, Karcag, 1994)
Telefax a Megváltónak avagy IV. Louis Bejgliumban (ifjúsági regény, Karcag, 1995)
Magánkrónikák (regény, Miskolc, 1996)
Kurgán (versek, Karcag, 1997)
Öt perc az élet (szociográfiák, Karcag, 1997)
Dátumversek (versek, 1999)
Az én Karcagom (pályakép, 1999)
Robinson az árokparton (riportok, 1999)
A képek árnyéka vagy T. S. festőnyűvész, aga, bég, bej, pasa, alkoholtábori hangadó és képmutogató mester tsudálatos világához egy-egy tsámpás lábjegyzet; ill. Torok Sándor; Bereki Irodalmi Társaság, Berekfürdő, 2001
Régi kútba nézek (versek, 2001)
Az együttleges szellem (kultúrtörténet, 2002)
Kutyafa; Debreceni Bibliofil Műhely Baráti Köre, Debrecen, 2003 (Debreceni Bibliofil Műhely)
A táltos kincse. Mondák, mesék, történetek; Karcag Város Önkormányzata, Karcag, 2004
Az álom fonákja. Válogatott írások; szerk. Bartha Júlia; Barbaricum Könyvműhely, Karcag, 2006
Körmendi és Sarusi szabad csapat. K. Lajos S. Mihályról, S. Mihály K. Lajosról; Barbaricum Könyvműhely, Karcag, 2006
Édes otthon; szerk. Sarusi Mihály; Bereki Irodalmi Társaság, Berekfürdő, 2007
A kilenc kínzás földjén. Útirajzok; szerk. Sarusi Mihály; Barbaricum Könyvműhely, Karcag, 2009
Körmendi Lajos összes művei 1-3.; szerk. Rideg István; Barbaricum Könyvműhely, Karcag, 2013-2015
Sarusi Mihály: Innen a rácson. Simonyi Imre, Ördögh Szilveszter, Körmendi Lajos és Nagy Gáspár küldeményei. Levelesládámból I.; Corvinka Könyvek, Békéscsaba, 2017

Fordításai

Kazah költők avatott magyar fordítója volt. Fordított ezen kívül észt, mongol, kirgiz, baskír, orosz, kazáni tatár, miser-tatár, csuvas, cseremisz költőktől is.