Kótai Lajos (tanár, 1846–1918)

Ez a szócikk Az 1846-ban született tanárról szól. Hasonló címmel lásd még: Kótai Lajos (egyértelműsítő lap).

Kótai Lajos
Született	1846. április 7. Kunhegyes
Elhunyt	1918. október 15. (72 évesen) Szatmárnémeti
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	pedagógus, iskolaigazgató
Sablon Wikidata Segítség

Kótai Lajos (Kunhegyes, 1846. április 7. – Szatmárnémeti, 1918. október 15.) tanár, ipariskolai igazgató.

Élete

Kota Márton csizmadiamester és Vitalis Zsófia fia. A debreceni református főiskolában tanult és itt különösen tanárának, Szegedi Sándornak buzdítására a magyar költészet iránt tanusított vonzalmat. Azonban az önfenntartás gondjai csakhamar elvonták őt az iskolától és 1865-ben Porcsalmán (Szatmár megye) Gyene Pál családjánál nevelői állást vállalt; ekkor vette fel, pártfogójának ajánlására, a Kótai nevet. Két év múlva Zsarolyánban néptanító lett; 1869-ben a gacsályi, 1870-ben az ököritói, majd a szatmári egyház hívta meg tanítónak. Itt előbb egyházi jegyzővé, 1873-ban a református gimnáziumhoz rajztanárrá, 1884-ben pedig ipariskolai rajztanítóvá és igazgatóvá választották. Elhunyt 1918. október 15-én hajnali 4 órakor, örök nyugalomra helyezték másnap, október 15-én szerdán délután a szatmári református temetőben. Neje Gacsályi Mária volt, akit 1918. október 1-jén (temették 2-án), férje halála előtt két héttel hunyt el, 69 éves korában, 52 évig éltek házasságban.

Költeményei, többnyire egyháziak és Dávid zsoltárai közül néhány a Szamosban, Szatmárban és a Debreczeni Protestáns Lapban jelentek meg; írt több hírlapi cikket és humorisztikus tárcacikket is, leginkább a Szamosba; költeményei vannak még a Vasárnapi Ujságban (1879) és a Vidéki költők Albumában (Kassa, 1896.) 1878. júl. 1-től a Szatmár segédszerkesztője is volt.

Munkái

• A magyar királyság és az osztrák császárság rövid földirata, elemi és népiskolák használatára, tekintettel a tiszántúli ref. egyházkerület által kiadott tantervre, a magyar királyság újabb területi beosztására. Szatmár, 1874. (Ism. Néptanítók Lapja 1877.; 2. kiadás 1878. A magar királyság rövid földirata cz. 3. k. 1885., 4. k. 1888. Ezután átdolgozva még öt kiadást ért. Uo.).
• Alkalmi imák 8-14 éves helv. hitv. növendékek számára. Uo. 1875. (2. kiadás 1878., 3. jav. kiadás 1884. Uo.).
• Általános földrajz rövid kivonatban az V. és VI. elemi osztály használatára. Uo. 1878. (2. kiadás, Uo. 1897.)
• Költemények. Uo. 1879.
• Magyarország történelme. Az elemi iskolák III., IV. és V. oszt. számára, tekintettel az életrajzitan módra. Uo. 1879.
• Természetrajz elemi iskolák használatára (Kriesch, Pokorny és Schubert után). Uo. 1878. (4. kiadás 1884., 5. kiadás 1889., 7. jav. k. 1892., 8. és 9. k. ... Uo.).
• Magyar nyelvtan. Népiskolai használatra. Uo. 1880., (3. kiadás. Uo. 1891., 4. jav. kiadás. Uo. 1896.)
• Neveljünk a munkára munka által. Uo. 1882. (Ism. Néptanítók Lapja).
• A közönséges törtszámok ismerete számtani föladatokkal ellátva. A IV. és V. elemi iskolák használatára. Uo. 1893.
• Az egész és tizedes számok ismerete. Számtani feladatokkal ellátva a III. és IV. elemi osztályok használatára. Uo. 1894.
• Magyarország története. Elemi iskolák számára, tekintettel az életrajzi tanmódra. Uo. 1894.
• A «Szamos» története. Uo. 1896.
• Kótai Lajos költeményei. Szatmár, 1902. (Ism. Vasárnapi Ujság 33. sz. - H. Szamos 47. sz.)^[1]

Szerkesztette a Szamos c. hetilapot 1884. március 23-tól 1896 május végéig és szerkesztette a szatmárnémeti város alsófokú ipariskolájának Értesítőjét 1885-től.

Jegyzetek

1. Repertorium Irodalomtörténeti Közlemények - 12. évf. (1902.) 4. füzet

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Saját és neje gyászjelentése

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János