Mellkassebészet, tüdőgyógyászat. Tudományos eredményeit magyar, angol és német nyelven publikálta.
Életpályája
Apai nagyapja a zsidó hitközség vezetőségi tagja volt, a család őrizte a zsidó hagyományokat.[3] Orvosi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte 1945 és 1950 között. 1950-ben avatták orvosdoktorrá. Első munkahelye az Országos Korányi TBC Szanatóriumban volt 1950 és 1959 között, innen két alkalommal, 1951-től 1953-ig és 1955-től 1956-ig Koreában, a Magyar Kórházban dolgozott. Folyamatosan szakorvosi vizsgákat tett tüdőgyógyászatból (1953), sebészetből (1955), tüdősebészetből (1959).
1959-ben Szegedre ment dolgozni, ahol kinevezték a Szegedi Tudományegyetem I. számú Sebészeti Klinikájára egyetemi docensnek, innen egy tanévet a Müncheni Egyetem Sebészeti Intézetében töltött Humboldt-ösztöndíjjal. 1969. július 1-jén egyetemi tanári kinevezést kapott. A tudományos és szakmai követelményeknek maximálisan eleget tett. 1960-ban megvédte A pleura szerepe és jelentősége a tüdőtuberculosis excisiós sebészeti kezelésében című kandidátusi értekezését, 1972-ben az orvostudományok doktora lett.
Az egyetemi klinikákon helyt kell állni az egyetemi hallgatók oktatásában, képzésében, a betegek gyógyításában és lépést kell tartani az új eredményekkel és hozzá is kell járulni az orvostudomány új eredményeihez. Kulka Frigyes mindennek eleget tett, s még több éven át, 1972 és 1978 között ellátta a klinikai rektorhelyettesi teendőket is, ő volt a Mellkasi Sebészeti Osztály megszervezője és vezetője is.
1979-től a budapesti Orvostovábbképző Egyetem Mellkassebészeti Tanszékén folytatta munkásságát, 1981-től az I. sz. Sebészeti Klinika tanszékvezető egyetemi tanára, 1986. július 1-jétől haláláig rektora volt.
Szegedi egyetemi almanach (1921-1996) II. köt. Szerk. Mikó Tivadar, Marton János, Farkas Gyula. Szeged : Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, 1997. Kulka Frigyes lásd 18, 206-207. p.
