Kovács Margit Múzeum

Kovács Margit Múzeum
A múzeum adatai
Teljes neve	Kovács Margit Kerámiamúzeum
Elhelyezkedés	Szentendre  Magyarország
Cím	2000 Szentendre, Vastagh György u. 1.
Alapítva	1973
Megnyílt	1973
Tulajdonos	Ferenczy Múzeum
Építési adatok
Építés éve	18. század
Építési stílus	barokk
Elhelyezkedése
Kovács Margit Múzeum Pozíció Szentendre belvárosa térképén
é. sz. 47° 40′ 04″, k. h. 19° 04′ 37″47.66765, 19.07684Koordináták: é. sz. 47° 40′ 04″, k. h. 19° 04′ 37″47.66765, 19.07684
A Kovács Margit Múzeum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kovács Margit Múzeum témájú médiaállományokat.

Kerámiadísz a Kovács Margit Múzeum bejárata felett

Kovács Margit Múzeum Múzeumi kiállítóhely (Szentendre, Vastagh György utca 1. sz.; alapítás: 1973).

Épülete

A 18. század elején építették barokk stílusban, sóháznak. Később volt benne postaállomás, plébánia, majd Dimsitz Vazul kereskedőháza lett, utána a Vastagh család lakóháza, s ezután múzeum. Görög utcai homlokzatát apácarácsos ablaksor díszíti. 1979-ben a már múzeumként funkcionáló épületet új traktussal bővítették.

A múzeum egy sikeres 2008-as pályázat eredményeként egy újabb, többfunkciós, 110 négyzetméteres épületszárnnyal bővülhetett, Kocsis József szentendrei építész tervei alapján. A Görög utcai homlokzaton kerámiaburkolat készült, amely motívumaiban Kovács Margit munkásságára, illetve a szomszédos műemlék épület reneszánsz sarokdíszítésére utal. Ezt Asszonyi Tamás, Csíkszentmihályi Róbert, Szabó Tamás és Szentirmai Zoltán szentendrei művészek készítették. A bővítést 2011. január 13-án adták át.^[1]

Története

Kovács Margit, a magyar kerámiaművészet megújítója 1972-ben életművének jelentékeny részét, az akkor már megyei rangra emelkedett Ferenczy Múzeumnak ajándékozta, ebből nyílt meg a kiállítóhely még a művésznő életében, 1973-ban. A kiállításon a művésznő ajándékozási szerződése is szerepel. 1974-ben a művésznő szülővárosának, Győrnek is ajándékozott alkotásokat, a győri Városi Művészeti Múzeum is tart fenn egy állandó kiállítást híres szülötte emlékére.

Szentendre egy gyönyörű fekvésű település, sajátosan mediterrán városképe a törökök kiűzése után 1690-ben, III. Csernojevics Arzén pátriárka vezetésével ideérkező szerb, dalmát és görög telepeseknek köszönhető. Ez a látvány, - a dombok oldalához mozaikszerűen tapadó épületecskék és a vidám, verőfényes színek szépsége -, idővel egyre több festőt ragadott magával. 1926-ban létrejött a Szentendre arculatát azóta is döntően meghatározó Művésztelep, új otthon kínálva a Trianon után "hazátlanná" vált nagybányai művészeknek. A város kulturális élete mégis igazán csak az 1960-as években került az országos érdeklődés középpontjába, amikor Pest megye kulturális központjává jelölték ki. 1967-ben elsőként megindult a Szabadtéri Néprajzi Múzeum kialakítása, majd létrehozták a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságát, és a régi művésztelep felújítása mellett 1969-ben a Kálvária úton egy új művésztelep is épült. Ezzel párhozamosan a belvárosban tucatnyi kis múzeum nyílt a városhoz kötődő képzőművészek alkotásaiból (Czóbel, Barcsay stb.), és a Kovács Margit múzeum is itt talált otthonra a művésznő kérésére. Sajátos hangulatú alkotásai és a szépen kialakított múzeumi környezet tovább növelte a múzeum hírnevét az egész országban. A Kovács Margit Múzeumot senki nem hagyta ki, nem csoda, hogy sok éven keresztül, főleg az 1970-es években hazánkban ez volt a leglátogatottabb múzeum.^[2]

Szervezete

2016 januárjától a szentendrei múzeumokat a Ferenczy Múzeumi Centrum fogja és hangolja össze, melynek része a Kovács Margit Kerámiagyűjtemény is.

Kiállítása

Kovács Margit alkotásait mutatja be, de az emeleti galériában Kovács Margit otthonának és műtermének is emléket állítottak 1979-től, a művésznő halála után két évvel. A kiállítást 2011-re kibővítették és újrarendezték.

Képgaléria

• 
  Az új épületszárny
• 
  Az új épületszárny
• 
  Az új épületszárny részlete

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Kovács Margit Múzeum témájú médiaállományokat.

• Magyarország múzeumai. Budapest : Vince Kiadó, 1998. Kovács Margit Múzeum l. 188. o. ISBN 963906999X
• Czellár Katalin – Somorjai Ferenc: Magyarország. Budapest : Panoráma, 1996. Kovács Margit Múzeum l. 669. o. ISBN 9632437616

Jegyzetek

1. Kerámiahomlokzat Szentendrén, a Görög utcában (magyar nyelven) (html). epiteszforum.hu, 2011. február 22. [2011. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 24.)
2. Magyarország múzeumai i. m. 188. o.

Külső hivatkozások

• Ferenczy Múzeumi Centrum