Rózsahegytől 2 km-re keletre, a liptói (18-as) főút mellett fekszik.
Története
Területe ősidők óta lakott. Határában a korai La Tène-koripuhói kultúra és egy római kori település maradványaira bukkantak.
A falu Nagyselmec határában keletkezett a 15. század elején, 1505-ben „Kysstzewnycza” néven említik először. 1506-ban „Kyssczawnycza” néven említik. Nemesi község volt, földművesek lakták. A 16. századtól részben a Selmeczy, részben a Rokovszky család birtokában állt. A 16.-17. században épült itt a Kilián család udvarháza. 1580-ban kettő, 1600-ban négy kúria állt a községben. Régi templomát 1781-ben építették. 1784-ben 26 házában 201 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SELMETZ. Kis Selmetz, Nagy Selmetz. Két tót falu Liptó Várm. földes Urai Rakovszky, és több Uraságok, Kis Selmetz Nagy Selmetznek filiája; fekszenek Rozenberghez 1/2 mértföldnyire; savanyú vize is van; határbéli földgyeik termékenyek, legelőjök, ’s fájok elég van.”[2]
1828-ban 37 háza volt 256 lakossal, akik mezőgazdasággal foglalkoztak, később főként a helyi nagybirtokokon dolgoztak.
Fényes Elek1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Selmecz (kis) (Stjavnicza Maly), tót falu, Liptó vmegyében: 250 kath., 6 zsidó lak. Ut. p. Nolcsó.”[3]
