Kiss György pásztorfiú volt, amikor Troll Ferenc kanonok felfedezte, és 1869-ben Grazba küldte egy fafaragóműhelybe.[3] 1874-ben került a müncheni akadémiára,[3] ahol Irgalmas szamaritánus című szoborcsoportjával keltett figyelmet. E szoborcsoportot ma a Magyar Nemzeti Galériában őrzik. Később Rómában alkotott Apagyilkos c. szobrát szintén a MNG őrzi. Münchenből, Rómából hazatérve akadémikus stílusú szobrokat készített, számos egyházi és állami megrendelést kapott. Egyik fő támogatója Koronghy Lippich Elek miniszteri osztálytanácsos, a századforduló művészeinek jelentős "szponzora", híres művészetpártoló volt. Tehetségét a századforduló legünnepeltebb szobrásza, Zala György is elismerte, akivel baráti és "munkatársi" kapcsolatba is került.
Károly Róbert szobra (1905) Budapest, Hősök tere
Több mint 40 évig élt Budapesten. Ezalatt számos, még ma is látható köztéri szobrot alkotott. Közöttük olyan nagyszabásút, mint a Hősök terén lévő Millenniumi Emlékmű Károly Róbert királyról készült alkotása. Az első köztéri szobor is Kiss György nevéhez fűződik. A nőnevelés egyik úttörőjéről, Veres Pálnéról mintázott monumentális méretű márványszobrát 1906-ban állították fel az V. kerületi Erzsébet téren.
Az Országház Építési Bizottságának megbízásából mintázta meg a Parlament számos kül- és beltéri szobrát: a Tőzsde és kereskedelmet ábrázoló hármas szoborcsoport, a díszlépcsőn álló 4, egyenként 3 méter magas apród alakját, melyek a magyar koronát és a koronázási jelvényeket tartják, Péterről és Aba Sámuelről készült alkotását, valamint a Hit és a Jótékonyság című allegorikus szobrokat. A Képviselőház társalgótermének több mesterségszobra is neki köszönhető. A Parlament külső szobrai közül a Zrínyi Miklósról, III. Ferdinándról, Jurisics Miklósról és Erdődy Tamásról megmintázott alkotásai is jelentősek. Sajnos ezek a művek mára már jelentősen megrongálódtak, így csak a róluk készült hű szobormásolatok díszítik a Parlamentet. Ugyanilyen sorsra jutott a Deák-mauzóleum Gyászoló Géniusz című műve, melyet Izsó Miklós műtermében alkotott a művész, a Honvédelmi Minisztérium számára készült Árpád szobor, valamint az Operaház két homlokzati szobra is.
A Kakastolvaj (leginkább Csirkefogó néven ismert) című zsánerszobrát a főváros vásárolta meg. Az alkotás jóval a művész halála után, 1927-ben került felállításra a VIII. kerületiKrúdy Gyula utcánál kiöblösödő parkban.
1895-1896-ban az Iparművészeti Múzeum tetején lévő apród-szobrokat is nagy valószínűséggel a művész készítette. Az erre vonatkozó kutatások jelenleg is folyamatban vannak.
Több fővárosi templomot is a művész szobrai díszítenek, így például az erzsébetvárosi római katolikus plébániatemplomot és a kőbányai katolikus templomot.
6. Baranya Megyei Levéltár – Gazdasági iratok (Szentháromságszobor iratai, Szászvár Község Képviselőtestületének jegyzőkönyvei
7. Magyar Nemzeti Galéria Adattárában található Kiss Györgyre vonatkozó dokumentumok
8. Magyar Nemzeti Galéria Szoborosztályának katalóguscédulái
9. Budapest Főváros Levéltárának iratai (Polgármesteri iratok, Fővárosi Közmunkák Tanácsának iratanyaga)
10. Magyar Országos Levéltár – Minisztertanácsi jegyzőkönyvek és iratok, Fővárosi Közmunkák Tanácsának iratai, Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség iratai
11. Képzőművészeti Főiskola Levéltárának iratai
12. Budapesti Műszaki Egyetem Könyvtár és Tájékoztatási Központja
13. Iparművészeti Múzeum Adattárának iratai
14. Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség Műszaki Osztályának iratai
15. Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézetének Adattára
↑ abcPécs lexikonI. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 400. o. ISBN 978-963-06-7919-0
↑Kiss Károly szobrász, az orosz harctéren hősi halált halt. A fia volt Kiss György szobrászművésznek. Igen értékes tehetséget vesztett benne a magyar képzőművészet, akinek képességei a legbiztatóbban bontakoztak ki. Több becses alkotása hirdeti nevét, úgy mint a Vak gordonkás, Szökőkút, Dante pokla. Egyik legsikeresebb munkáját, Ábrányi Kornél síremlékét, most állították fel a kerepesi úti temetőben. Pesti Hírlap, 1915. december 20. 353. szám, 5. o.
↑Az emlékmű József város és Erzsébet város határán, a református templom közelében található, a néphit szerint ezen a helyen végezték ki Dózsa Györgyöt.
.jpg)
