Kisölved

Ez a szócikk Kisölvedről szól. Hasonló címmel lásd még: Ölved (egyértelműsítő lap).

Kisölved (Malé Ludince)
Kisölved zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Lévai
Rang	község
Első írásos említés	1255
Polgármester	Csenger Beáta
Irányítószám	937 01
Körzethívószám	036
Forgalmi rendszám	LV
Népesség
Teljes népesség	170 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	132 m
Terület	6,80 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 59′, k. h. 18° 42′47.983333333333, 18.7Koordináták: é. sz. 47° 59′, k. h. 18° 42′47.983333333333, 18.7
Kisölved weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisölved témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisölved, (szlovákul Malé Ludince) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése

Lévától 30 km-re délre fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban éltek emberek. A vonaldíszes kerámiák települését találták itt meg a régészek.

1255-ben "Vlued" alakban említik először. Az esztergomi érsek birtoka, melyet a Pászthóiak pusztítottak el, lakosságát elűzték. 1571-ben 16 családja adózott. 1715-ben 17, 1720-ban 23 adózója volt. 1828-ban 56 házában 340 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1850 körül 504 református lakta. A falu szőlőtermesztéséről, borászatáról volt híres.

Vályi András szerint "Nagy, és Kis Ölved. Két magyar falu Hont Várm. földes Urok az Esztergomi Érsek, lakosai többen reformátusok, fekszenek Zalabához 1/2 órányira, Pasztohához 1 mértföldnyire, a’ Szikintze völgyön, melly víz a’ falu mellett foly el, határjok szoross, de meg lehetős termékenységűek, réttyeik elegendők, szőlejek jó borokat teremnek, Kis Ölvednek erdeje nints."^[2]

Fényes Elek szerint "Kis-Őlved (Kis), magyar falu, Honth vmegyében, Ipoly-Pásztóhoz 1/2 mfd. 12 kath., 54 ref. lak. Ref. anyatemplom. Bora meglehetős. Földjei, rétjei jók. F. u. a primás. Ut. p. Kéménd."^[3]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt.

1944. karácsonya és 1945. húsvétje között Kisölved és környéke, a Garam mente csatatérré vált az előrenyomulóban lévő szovjetek és a visszavonuló németek közt. Kisölved és a környék más településeinek (Garamkissalló és Zalaba) csaknem teljes lakosságát kitelepítették, a falvakat kifosztották, de a lakosság a harcok elvonulása után visszatért. [1]

Népessége

1880-ban 454 lakosából 439 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 470 lakosából 465 magyar és 5 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 463 lakosából 462 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 440 lakosából 435 magyar és 5 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 456 lakosából 455 magyar és 1 csehszlovák volt.

1930-ban 413 lakosából 393 magyar és 9 csehszlovák volt.

1941-ben 386 lakosából 385 magyar volt.

1970-ben 311 lakosából 286 magyar és 25 szlovák volt.

1980-ban 260 lakosából 233 magyar és 27 szlovák volt.

1991-ben 220 lakosából 187 magyar és 29 szlovák volt.

2001-ben 204 lakosából 169 magyar és 35 szlovák volt.

2011-ben 183 lakosából 148 magyar és 26 szlovák volt.

2021-ben 170 lakosából 134 (+3) magyar, 27 (+4) szlovák, (+1) cigány és 9 ismeretlen nemzetiségű volt.^[4]

Neves személyek

• Itt szolgált Jókay Lajos református lelkész.

Nevezetességei

• Református temploma 1797-ben épült, tornyát 1804-ben állították. 1954-ben teljesen újjáépítették.

Külső hivatkozások

• Községinfó
• Kisölved Szlovákia térképén
• Alapinformációk
• E-obce.sk

Jegyzetek

1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
4. ma7.sk