Iparilag nem kiemelkedő, viszont fontos közlekedési csomópont főleg a vasúti és a folyami szállítás szempontjából. A város ad otthont az államvezetés legfontosabb épületeinek. [2]
A nagyváros a Kongó-medence nyugati szélén fekszik. A Kongó folyó itt 4–5 km széles folyammá, folyami tóvá (Malebo-tó) öblösödik, majd pár száz km után eléri az Atlanti-óceánt.
A város a Malebo-tó déli partján, 300 méteres tengerszint feletti magasságban épült. Itt van a Kongó hajózható szakaszának végpontja.
Éghajlat
Az éghajlatot állandó meleg, párás, egyenletesen csapadékos trópusi klíma jellemzi. A középhőmérséklet 25 °C körül mozog, az évi átlagos csapadék 1400 mm.
Kinshasa-GombeKinshasa belvárosaBoulevard du 30 JuinBoulevard LumumbaUtcakép, ahol autós és motoros taxisok várnakMártírok Stadionja
A város alapítása Henry Morton Stanley felfedező és gyarmatosító Afrikautazó nevéhez kötődik. Ő építtetett itt 1881-ben telepet, hogy a teherhordó karavánokkal ide, Kitambo falucska mellé érkező árut itt hajóra rakva fuvarozzák tovább, a Kongó-medence belseje felé.
A várost II. Lipót belga királyról nevezték el Leopoldville-nek. Mai nevét 1966 óta viseli.
Az alapítása utáni években gyors fejlődésnek indult a település. 1898-ban elkészült a Matadi tengeri kikötőjébe vezető vasútvonal is. 1926-ban Belga Kongó gyarmati közigazgatási székhelyét Bomából Leopoldville-be helyezték át.
1945-ben, a második világháború után a szépen fejlődő iparosodó városban nagyszabású építkezések kezdődtek. A lakosság száma 1945 és 1960 között megnégyszereződött. 1960-ban vívta ki Zaire a függetlenségét, melyet hosszan tartó polgárháború követett.
Kinshasa, a főváros lakossága a zűrzavaros években a vidéki létbizonytalanság elől menekülő, munkát, megélhetést remélő tömegek letelepedésével rohamos növekedésnek indult, 1971-ben már elérte az 1,6 milliót, és ez a lakosságszám az 1980-as évek közepére már csaknem 3 millióra növekedett.
Kinshasa az ország legfontosabb közlekedési csomópontja lett, mely meghatározta gazdasági fejlődését is. Itt van ugyanis a Matadiból kiinduló, és a délkeleti országrészek felé továbbépülő vasútvonal végpontja. Innen indul ki a Kongó középső szakaszára és mellékfolyóira kiterjedő szerteágazó víziútrendszer is.
Folyami kikötője a Kongó folyó mentén a legnagyobb, évi áruforgalma az 1980-as évek közepén már meghaladta az 1,5 millió tonnát.
A várost a folyó túlsó partján fekvő Brazzaville-lel, a Kongói Köztársaság fővárosával kompjáratok, és a víziúton megközelíthetetlen országrészekkel autóutak kötik össze.
A N'djili repülőtér a várostól 20 km-re található, fontos belföldi és nemzetközi légiközlekedési csomópont.
Közigazgatás
A város 24 önkormányzatra van felosztva. A város kereskedelmi és adminisztrációs központja La Gombe önkormányzata.
A városban található a Kongó folyó egyik legnagyobb kikötője, a Le Beach Ngobila, mely körülbelül 7 km hosszan terül el a parton és sok rakpartot és mólót ölel fel, melyeken több száz bárkát és hajót kötöztek össze. A városból kompjáratok indulnak a folyó túlpartján 4 km-re fekvő kongóifővárosba, Brazzaville-ba. Közúti és vasúti összeköttetése van a 150 km-re, az Atlanti-óceán partján lévő Matadival.
A városnak két repülőtere van, melyek közül a nagyobb a N'Djili nemzetközi repülőtér, melyről külföldre indulnak járatok; a másik a N'Dolo repülőtér, jóval jelentéktelenebb, leginkább belföldi szállítási feladatokat lát el.
Média
A városban működik az ország televízió- és rádióállomásainak többsége. A média legnagyobb része a francia és a lingala nyelvet használja, kisebb része pedig a többi helyi nyelvet.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Kinshasa című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
_-_Kinshasa.svg)
.jpg)
.svg){kind=small}
.JPG)
