Nagyenyeden, majd 1752 és 1759 között Kolozsvárt tanult, 1759-ben Máramarosszigeten iskolarektor volt, hogy külföldi tanulmányainak költségét összegyűjtse. 1761. május 16-án iratkozott be a Franekeri egyetemre, két év múlva, 1763 májusában pedig kézhez vette a professzoraitól aláírt bizonyítványokat.
1763 nyarán tért haza Erdélybe. Kendeffy Elek udvarában végzett papi szolgálatot, majd 1764-1768 között Alsórákoson, 1768 májusától Zabolán, s még ez év október 10-től Kézdivásárhelyen lelkészkedett. 1768-1793 között volt kézdivásárhelyi lelkész és 1782. április 9-től a Kézdi Református egyházmegye esperese, később nagyenyedi lelkész, 1787 júliusától egyházkerületi főjegyző, 1793 december 6-1795 december 4 között püspök. Nem sokáig folytathatta püspöki hivatalát, mert szeme világát elvesztette s nemsokára agyvérzésben meghalt.
Kézdivásárhelyen meghatározó a főtér arculatában, a református templom, mely ezer férőhellyel rendelkezik. Keresztes Máté esperes építette 1770-1782 között a barokk és neoklasszicista stílusjegyeket magán hordozó erődített templomot.
1. neje telegdi Bogdány Ilona, nagybatzoni Bogdán Péter pap leánya (1749, Nagyszeben – 1781. október 8., Alsórákos) Elvált 1778-ban. Mária Terézia magyar királynő a válást nem engedélyezte és csak a halála (1780. november 29.) után történt meg a válás. 6 gyermekük született. 2. neje kézdivásárhelyi Szőts Krisztina. (Kézdivásárhely, 1742. november 8.-) 1778. Szülei Szőts István ötvös és Kováts Erzsébet. (-1749. december 16.). 6 gyermekük született.
Művei
Felséges második József kegyelmes nagy fejedelméhez nagy Erdélyben a kézdi ref. tractusnak az 1781. eszt. 6. nov. a k.-vásárhelyi templomban véghez ment homagiuma letételének rendi. Melyet a nagy erdélyi reform. méltóságos fő consistoriumnak alázatosan felmutat és ajánl azon tractus Hatolykai Potsa Dávid insp. curator, Keresztes József esp. és Kováts Márton notarius által (Kolozsvár, 1782)
Templom szentelő igék, könyörgések, éneklések. Melyekkel a kézdi-vásárhelyi reformátum új templom 1783. esztendőben első Advent innep napján, Istennek dicsőítésére szenteltetett (uo., 1783)
Isten bizonyságom. Az az: Az örökké imádandó igaz Istennek mind a józan okosságban, mind a szent írásokban, magáról, mind mennyiben mind földön való bizonyság tétele szerint az ő állati egységét és személyi háromságát megmutató tanítás. Melyet az 1786. eszt. 25. jún. a generalis szent synodus előtt a székely-udvarhelyi új templomban ... hirdetett. (Prédikáció, 1786) (uo., 1795)
Üdvözlő verset írt Őri Fülep Gáborhoz (1763)
Kéziratban maradt: József császárnak háromszéki utazásnak leírása 1773; mutatványt közölt ebből az Erdélyi Prot. Közlöny (1876. 1., 2. sz.)
A nagybaconi Keresztes család címere
Nagybaczoni Keresztes Máté püspök családi címere. (1727-1795) (1793-1795)[1]
Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8
Sipos Gábor. Adatok Keresztes Máté püspök életéhez. Cselekvő hit. Emlékkönyv Csiha Kálmán püspöki szolgálatának 10 éves évfordulójára. Kolozsvár, 2000. 191–199.
.svg){kind=small}
