Egész Európában elterjedt (2500 méterig), Magyarországon is gyakori, szárazabb erdőszéleken, bokorerdőkben terem. Mészkerülő. Sok alfaja és változata van, a genetikai eltérés földrajzilag meghatározható, Nagy-Britanniában és Írországban tetraploid és hexaploid populációk élnek, a kontinensen diploidok terjedtek el.[1]
Megjelenése
Változékony megjelenésű, alacsony, legfeljebb 30 cm magas, alsó részén szőrös, elágazó tövű növény. A virágzat laza buga, a kinyílt virágok bókolók. A párta kékesibolya színű, 1,5–2 cm hosszú a csészecimpák szálasak. Nevét a csak meddő hajtásokon növő, kerekded, szíves vállú, hosszú nyelű, fűrészes szélű tőlevelekről kapta. A szárlevelek keskenyek, ülők, fogas vagy (leggyakrabban) ép szélűek.
Életmódja
A virágzási ideje júniustól novemberig tart.
Jegyzetek
↑McAllister, H.A. 1973. The experimental taxonomy of Campanula rotundifolia L. Ph.D. Thesis, University of Glasgow
Források
A magyarországi edényes flóra határozója (Szerk.: Simon Tibor), Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2000 (ISBN 963-19-0349-4)
Élővilág enciklopédia - A Kárpát-medence gombái és növényei (Szerk.: Ujhelyi Péter), Kossuth kiadó 2006 (ISBN 963-09-4851-6)