Kavaucsi Rinko középső gyerekként született, két fiútestvére van. Zárkózott kislány volt.
1991–1993 között a Kiotóban található Szeiani Képzőművészeti Főiskola hallgatója. Főiskolai évei alatt kezdett el fényképezni.
Diplomája megszerzése után egy évig egy oszakai reklámügynökség fotó részlegén dolgozott, majd Tokióba költözött, és másfél évig asszisztensként működött egy stúdió- és fényképészeti felszerelések bérlésével foglalkozó társaságnál. 1997-ben úgy döntött, hogy szabadúszó fényképészként folytatja karrierjét. Először különböző reklámügynökségeknek dolgozott, majd lassacskán egyre változatosabb munkákat ajánlottak fel neki, többek között a sajtónak is készített fényképeket.
2001-ben egyszerre három fotóalbumot is publikált (Hanako, Hanabi, Utatane), minek következtében Japánban hamarosan nagy népszerűségre tett szert.
A Hanako ötlete egy dokumentumfilm alapján született meg, s egy Down-szindrómás fiatal nő (Hanako) hétköznapjait illusztrálja.
Második fotóalbumához, a Hanabihoz tűzijátékokat fényképezett Japán több részén.
Az Utatane banális jeleneteket mutat be pasztell színekben, mint például egy kanál tápiókát, az eget kettéhasító villámlást vagy egy ugrókötelező kislányt. A pasztell színvilág azóta Kavaucsi Rinko képeinek egyik védjegyévé vált. A szerző címválasztásában meghatározó szerepet játszott az, hogy az Utatane az éber és alvó állapot közötti átmenetet, szunyókálást jelenti.
2002 októberében Nara Jositomo grafikusművész társaságában Afganisztánba utazott, ahol a Foil magazin No War című kiadványához készített képeket.
2004-ben közreműködött Koreeda HirokadzuNobody Knows című filmjének forgatásában, képeiből Every day as a child címmel könyv jelent meg.
2004-ben adta ki Aila című fotóalbumát. Az Aila egy török szóból, az aile-ból származik, amely családot jelent. A fotóalbum állatokat, növényeket, embereket és tájakat bemutató képeknek a szabad asszociációjából áll, a fő témája a születés, a halál, az élet múlékonysága. Kavaucsi olyan dolgokra próbálja felhívni a figyelmet, amelyek a felületes néző számára jelentéktelennek, banálisnak tűnhetnek, holott a minket körülvevő világ fontos, szerves részét képezik.
2005-ben a párizsiFondation Cartier-ben megrendezett nagyszabású kiállítása alkalmából adták ki Cui, Cui című fotóalbumát, 13 évig tartó fényképezés eredményét, amely Kavaucsi családját mutatja be.
A kedvenc kamerája a Rolleiflex 6×6. Képeiben gyakran él az ellenfény által keltett hatásokkal; a felvételeit átjáró lágy, sugárzó fények tovább fokozzák a Kavaucsira oly jellemző pasztell színvilágot.
Fotóalbumok
Hanako, Little More, Tokió, 2001
Hanabi, Little More, Tokió, 2001
Utatane, Little More, Tokió, 2001
Aila, Little More, Tokió, 2004
Every day as a child: photographs of the film Nobody knows, Hirokazu Kore-Eda, Sony Magazines, Tokió, 2004
