A Cockcroft-Walton (CW) generátor vagy kaszkádgenerátor azután a két fizikus után kapta a nevét, akik 1932-ben először használták ezt az áramköri elrendezést, hogy részecskedetektort tápláljanak vele. Az ilymódon létrehozott gyorsítóval sikerült létrehozni az első mesterséges magátalakítást. John Douglas Cockcroft és Ernest Thomas Sinton Walton ezt a feszültségsokszorozó kaszkádot használták legtöbb kutatásuk során, az eredményekért 1951-ben fizikai Nobel-díjat kaptak „úttörő munkájukért a mesterségesen gyorsított atomi részecskék által létrehozott atommagátalakítás területén”. Kevésbé ismert, hogy az áramkört korábban felfedezték, 1919-ben Heinrich Greinacher, egy svájci fizikus. Emiatt a feszültségkétszerező kaszkádot gyakran Greinacher-sokszorozónak nevezik.
Több angol nyelvű hivatkozás található az angol változatban.