| Kanadai hód
|
|
|
![]()
|
| Természetvédelmi státusz
|
Nem fenyegetett
      
|
| Rendszertani besorolás
|
|
|
| Tudományos név
|
Castor canadensis
Kuhl, 1820
|
| Szinonimák
|
- Amerikai hód
- Castor acadicus Bailey & Doutt, 1942
- baileyi Nelson, 1927
- belugae Taylor, 1916
- caecator Bangs, 1913
- carolinensis Rhoads, 1898
- concisor Warren & Hall, 1939
- duchesnei Durrant & Crane, 1948
- frondator Mearns, 1897
- idoneus Jewett & Hall, 1940
- labradorensis Bailey & Doutt, 1942
- leucodontus Gray, 1869
- mexicanus Bailey, 1913
- michiganensis Bailey, 1913
- missouriensis Bailey, 1919
- pacificus Rhoads, 1898
- pallidus Durrant & Crane, 1948
- phaeus Heller, 1909
- repentinus Goldman, 1932
- rostralis Durrant & Crane, 1948
- sagittatus Benson, 1933
- shastensis Taylor, 1916
- subauratus Taylor, 1912
- taylori Davis, 1939
- texensis Bailey, 1905
|
| Elterjedés
|
 Az elterjedési területe; a sötétzöld az eredeti előfordulási helye, a világoszöld ahová betelepítették.
|
| Hivatkozások
|
|
|
A kanadai hód (Castor canadensis) a rágcsálók (Rodentia) rendjébe és a hódfélék (Castoridae) családjába tartozó faj, kulcsfaj.
Nagyobb testű rokona az eurázsiai hód.
Előfordulása
Kanada és az Amerikai Egyesült Államok területén honos. A 20. század során több európai országba is betelepítették, így Franciaországba, Ausztriába, Lengyelországba, Finnországba és Oroszországba, ám ezek közül már már csak Finn- és Oroszország területén fordul elő: a nyugatabbi állományok vagy alulmaradtak az őshonos európai hódokkal folytatott versengésben, vagy ez utóbbiak védelmében az emberek számolták fel őket.
Megjelenése
A kanadai hód testhossza 60-90 centiméter, farokhossza 25-40 centiméter, marmagassága 16-18 centiméter és testtömege 11-30 kilogramm. Barna bundája selymes és vízhatlan, szemei és fülei kicsik. Hátsó lábain úszóhártya köti össze ujjait. Farka pikkelyes.
Életmód
Keres egy megfelelő folyócskát vagy patakot, faágakból gátat épít, amivel elzárja a víz útját, és egy kis tavat hoz létre. A tóban egy várat épít víz alatti kijárattal, de készít mellékjáratot is. A gát magasságával befolyásolni tudja a víz szintjét, hogy a vár bejárata mindig víz alatt legyen. A víz alá leveles ágakat rejt tartaléknak, így a befagyott tóban is tud táplálkozni.
A faj kizárólag növényi eredetű táplálékot (lágyszárúakat, fakérget és -leveleket) fogyaszt, rágásnyomai árulkodnak jelenlétéről. Rágásra metszőfogai folyamatos növekedése miatt is szükség van.
A hódok kiválóan úsznak. Bundájukat a végbélnyílás körül elhelyezkedő két mirigy váladékával teszik vízállóvá, farkukkal kormányoznak, úszóhártyás lábaikkal pedig előrelökik magukat a vízben. Hátsó lábaik második karma speciális bundatisztító karommá módosult. Egymással füttyögéssel, szagjelzésekkel és farokcsapkodással kommunikálnak, ez utóbbival veszélyre hívják fel a figyelmet.
A kanadai hód 15-21 évig él.
Szaporodása
Az ivarérettséget hároméves korban éri el. A hód számára a tél nem a téli álom, hanem a szaporodás időszaka. A monogám – vagyis egynejű – szülők 105-107 napos vemhességet követően együtt gondozzák és táplálják egy-két utódukat. A legnagyobb almokban akár 8 utód is lehet.
Képek
-
Széles, lapos farka van
-
Koponya
-
Hódvár
-
Források
