Kamaka-sziget

Kamaka
Látképe a lagúnából
Látképe a lagúnából
Közigazgatás
OrszágFranciaország
Franciaország tengerentúli területeFrancia Polinézia
közigazgatási körzet (subdivisions administratives)Tuamotu-Gambier-szigetek (Îles) Tuamotu-Gambier)
települési önkormányzat (commune)Gambier-szigetek
SzékhelyRikitea (Mangareva szigetén)
Népesség
Teljes népesség0 fő
Földrajzi adatok
Terület0,5 km²
Hosszúság1 km
Szélesség0,7 km
Legmagasabb pont166
IdőzónaUTC-10
Elhelyezkedése
A Gambier-atoll
A Gambier-atoll
Kamaka (Francia Polinézia)
Kamaka
Kamaka
Pozíció Francia Polinézia térképén
d. sz. 23° 14′ 39″, ny. h. 134° 37′ 30″23.244167°S 134.625000°WKoordináták: d. sz. 23° 14′ 39″, ny. h. 134° 37′ 30″23.244167°S 134.625000°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Kamaka témájú médiaállományokat.
Francia Polinézia térképe (részlet a Gambier-szigetekkel)
A litoszféra-lemezek
A Melanotaenia kamaka

Kamaka a Francia Polinéziához tartozó Gambier-szigetek legdélibb tagja Mangarevától 11,7 km-re délre. Korábban Mito néven is említették. Hossza kb. 1,[1] szélessége 0,7 km. Tőle 1,8 km-rel észak–északnyugatra emelkedik a kopár, zord Makaroa sziget, az atoll keleti peremén pedig a kis Manui szigetke.

Kialakulása, keletkezése

A Gambier-atoll szigeteit (és eredményképp az atollt) a Fülöp-lemez és a Csendes-óceáni lemez határzónájában kialakult hasadékrendszeren feltörő bazalt-vulkanizmus alakította ki. Az abrázió (a hullámok pusztító munkája) a könnyen porló bazalttufát idővel elhordta; anyagát az atoll fenekén terítette szét. A víz fölé mára főleg az egykori lávakőzetek emelkednek.

A szigeten nincs állandó forrás, illetve vízfolyás.[2]

Éghajlata

A szigetcsoport egységesen meleg tengeri éghajlatú, száraz időszak nélkül. A meleg évszak novembertől áprilisig, a hűvös májustól októberig tart. Az évi hőingás mintegy 20°C. A trópusi viharok ritkák.[1]

Története

Ma a teljes sziget egy család tulajdona.[1] Partjai mentán van néhány jó halászhely.

Lakossága

Az európai felfedezők megjelenéséig a sziget lakatlan volt. A 2017-es népszámlálás idején 1 állandó lakosát tartották nyilván.[1]

Élővilága, természetvédelme

Madarak

A sziget egykor olyan ritka madárfajoknak adott otthont, mint:

Különösen a polinéziai viharfecske veszélyeztetett faj; a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listája szerint mindössze 250–1000 vadon élő példány maradt.[4]

A 20. században az európai bevándorlók behurcolták a szigetre a patkányokat, és azok kiirtották a földön (sziklák között) fészkelő tengeri madarakat.[4]

A természetvédők a 21. század eleje óta próbálkoznak az őshonos madarak visszatelepítésével, aminek feltételeként patkánymentesíteni kellett a szigetet. Ezt először 2015-ben próbálták meg, de sikertelenül.

2022-ben az aktivistáknak drónokkal sikerült kiirtaniuk a szigetről a kártevőket. A madarak visszacsalogatásához 2024 márciusában viharfecskék hangjait kezdték hangszórókból bejátszani, és az év egyik természetvédelmi szenzációjaként júniusban már fel is bukkantak az első példányok.[4]

Halak

A környező vizekben emdemikus a szigetről elnevezett Melanotaenia kamaka (Allen & Renyaan, 1996)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kamaka (island) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

Források

Strategi Solo vs Squad di Free Fire: Cara Menang Mudah!