Julija Anatolijivna Manaharova

Julija Manaharova
Manaharova 2017-ben
Személyes adatok
Születési dátum	1988. szeptember 27. (36 éves)
Születési hely	Dnyipropetrovszk, - Szovjetunió
Állampolgárság	szovjet ukrán orosz
Magasság	166 cm
Poszt	jobbszélső
Klubadatok
Jelenlegi klubja	Rosztov-Don
Mezszám	6
Profi klubok^1
Időszak Klub Mérk. (gól)* 0000–2011 HK Sparta 2011–2013 Oltchim Vâlcea 2013– Rosztov-Don
Válogatottság^2
0000–2014 Ukrajna 46 (187)[1] 2017– Oroszország 59 0(197)[2]
^1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. ^2 Utolsó elszámolt válogatott mérkőzés dátuma: 2021. július 1. * Mérkőzések (gólok száma)
A Wikimédia Commons tartalmaz Julija Manaharova témájú médiaállományokat.

Szerzett érmek

Oroszország színeiben Kézilabda Világbajnokság bronz 2019, Japán Európa-bajnokság ezüst 2018, Franciaország

Julija Anatolijivna Manaharova (ukránul: Юлія Анатоліївна Манагарова, oroszul: Юлия Анатольевна Манагарова, Julija Anatoljevna Managarova; Dnyipropetrovszk, 1988. szeptember 27. –) ukrán születésű világbajnoki bronzérmes orosz válogatott kézilabdázó,jobbszélső, jelenleg a Rosztov-Don csapatkapitánya.

Pályafutása

Klubcsapatban

Julija Manaharova 2003-ban kezdte profi kézilabda pályafutását a HK Sparta csapatában. Az ukrán csapattal három alkalommal nyerte meg a bajnokságot.^[3][4] A 2010-2011-es szezon közben légiósnak állt, és a román Oltchim Vâlcea játékosa lett.^[5] Az Oltchimmal 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban is román bajnok lett, miközben a Bajnokok Ligájában 2012-ben és 2013-ban is a legjobb négy csapat közé jutott csapatával, igaz a Vâlcea mindkét alkalommal a negyedik helyen végzett, így nem sikerült érmet nyerniük.^[6] 2013 nyarán az orosz Rosztov-Don igazolta le.^[7] 2017-ben EHF-kupát, 2015-ben, 2017-ben és 2018-ban pedig bajnoki címet nyert a csapattal.

A válogatottban

Manaharova az ukrán válogatott színeiben 46 találkozón 187 gólt szerzett, és szerepelt a 2014-es női kézilabda-Európa-bajnokságon. 2014-ben úgy döntött, hogy az országot sújtó kritikus politikai helyzet és a kézilabda hasonló állapota miatt a későbbiekben az orosz válogatottban kíván szerepelni, ahol 2017-ben mutatkozott be.^[8][9]

Sikerei, díjai

HK Sparta

• Ukrán bajnok 2009-ben, 2010-ben és 2011-ben

Oltchim Vâlcea

• Román bajnok 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban
• Bajnokok Ligája-elődöntős 2012-ben és 2013-ban

Rosztov-Don

• Orosz bajnok 2015-ben, 2017-ben és 2018-ban, 2019-ben, 2020-ban
• Orosz kupagyőztes 2017-ben, 2018-ban
• EHF-kupa-döntős 2015-ben
• EHF-kupa-győztes 2017-ben
• Bajnokok Ligája-döntős: 2019
• Bajnokok Ligája-elődöntős 2018-ban

Egyéni elismerések

• A Baia Mare Champions Trophy elnevezésű nemzetközi torna álomcsapatának tagja: 2014^[10]
• A Møbelringen-kupa legjobb jobbszélsője: 2017^[11]
• A Bajnokok Ligája álomcsapatának tagja: 2018^[12][13]

Jegyzetek

1. Official squads for EHF EURO 2014, 2014. november 10.
2. Az orosz válogatott kerete a 2020-as olimpián. IHF, 2021. július 1. (Hozzáférés: 2021. július 25.)
3. huncro2014.ehf-euro.com: Ukraine Archiválva 2014. november 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2014. november 10.
4. bundesligainfo.de: Titelträger  Ukraine, 2014. november 10.
5. sport.hotnews.ro: Iulia Managarova, noul transfer al Oltchimului, 2014. november 10.
6. gsp.ro: Ucraineanca Iulia Managarova îşi aduce aminte cu plăcere de perioada jucată în România: La Oltchim am trăit cele mai frumoase momente!, 2014. november 10.
7. brasovultau.ro: Managarova la Rostov Don Archiválva 2021. augusztus 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2014. november 10.
8. Лидер украинской сборной по гандболу Юлия Манагарова примет российское гражданство
9. sport.ru: Юлия Манагарова впервые вызвана в сборную России по гандболу, 2017. október 1.
10. "Baia Mare Champions Trophy", the final day. baiamarechampionstrophy.ro, 2014. augusztus 17. [2014. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva].
11. [1]
12. Archivált másolat. [2018. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 14.)
13. Women's EHF Champions League All-star Team revealed on the eve of EHF FINAL4, 2018. május 11. (Hozzáférés: 2018. május 11.)

További információk

• Adatlapja az EHF oldalán (angol nyelven). EHF. [2018. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 14.)