Szülei Lukács (Löwinger) Pál[2] progresszív gondolkodású orvos és Glück Magdolna voltak. Mindketten zsidó származásúak, de a háborút megelőző években áttértek a római katolikus vallásra.[3] A Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem történész szakára járt. Miután Magyarország a németek oldalán belépett a második világháborúba, dezertált a hadseregből. Bár szülei még a háború előtt elváltak és Lukácsot katolikusnak nevelték, a zsidótörvények miatt munkaszolgálat és deportálás várt rá. De kijátszotta a németeket és túlélte Budapest bombázását is. A szovjetekkel kapcsolatban nem voltak illúziói, így 1946-ban emigrált, tanulmányait a Cambridge-i Egyetemen folytatta. Attól kezdve az Egyesült Államokban élt, ahol John Lukacs néven publikált.[4]
Pályája
Egy eredendő bűnös vallomásai - Két beszélgetés John Lukacs történésszel (The Confessions of an Original Sinner)
A háború után új, választott hazájában politikai ellentmondások között találta magát. Egyesek minden kelet-európait szovjet kémnek tartottak, mások szimpatizáltak a kommunista eszmékkel. Az 1950-es években Lukacs több cikkében felhívta a figyelmet a hidegháború értelmetlenségére és az ideológiai háborúk helyett a tárgyalások megkezdését javasolta Kelet-Közép-Európa nemzeteivel. Szorgalmazta Amerika kivonulását az ázsiai háborúkból. Eszméivel rokon lélekre talált George F. Kennan politikus személyében, akivel annak 101 éves korában bekövetkezett haláláig szóló barátságot kötött.[4]
Több mint huszonöt könyvet írt, ebből magyarul az Európa gondozásában tizenhét olvasható. Lukacs legfontosabb kutatási területe a kezdetektől fogva a második világháború története, kedvenc műfaja pedig a közérthető, mégis magas nyelvi és szakmai színvonalon álló esszé.[5] Számos történetfilozófiai és önéletrajzi jellegű esszét is publikált.
Halála után róla nevezték el Magyarországon a John Lukács Intézetet.[8]
Egy eredendő bűnös vallomásai (2006)
Egy eredendő bűnös vallomásai címmel 2006-ban riportfilmet forgatott vele Muszatics Péter. A Gundel étteremben és a Lukács cukrászdában készült beszélgetések során John Lukacs – többek között – életéről, a történelmi tudatról, Európáról és Amerikáról, az európai civilizáció válságáról, Phoenixville-i otthonáról és szülővárosáról, Budapestről beszél.[9]
Az Egyesült Államok 20. századi története; ford. Zala Tamás; Gondolat, Bp., 1988 ISBN 963-281-859-8
Budapest, 1900. A város és kultúrája; ford. Mészáros Klára; Európa, Bp., 1991 ISBN 963-07-5299-9
A párviadal. A nyolcvannapos párbaj Churchill és Hitler között, 1940. május 10–július 31.; ford. Mészáros Klára; Európa, Bp., 1993 ISBN 963-07-5599-8
A XX. század és az újkor vége; ford. Barkóczi András; Európa, Bp., 1994 (Mérleg) ISBN 963-07-5687-0, angol nyelven The End of the Twentieth Century: And the End of the Modern Age, ezért a művéért Pulitzer-díjban részesült[13]
Az európai világháború. 1939-1941; ford. Magyarics Tamás, Mészáros Klára; Európa, Bp., 1995 ISBN 963-07-5829-6
1945. A nulla év; ford. Barkóczi András; Európa, Bp., 1996 ISBN 963-07-6111-4
A történelmi Hitler; ford. Barkóczi András; Európa, Bp., 1998 ISBN 963-07-6328-1
A történelem eleven valósága. George F. Kennan és John Lukacs levelezése; szerk. John Lukacs, angolból ford. M. Nagy Miklós; Európa, Bp., 2010
A második világháború öröksége; angolból ford. M. Nagy Miklós; Európa, Bp., 2011
A történetírás jövője; angolból ford. M. Nagy Miklós; Európa, Bp., 2012
A huszadik század rövid története ; angolból ford. Komáromy Rudolf; Európa, Bp., 2014; POKET Zsebkönyvek 2020
Fél évszázad magyar írásai; Európa, Bp., 2015
"A boldogság: feladat". John Lukacs füveskönyve; Európa, Bp., 2018
Egyéb magyar kiadású írásai
Barcza György: Diplomataemlékeim, 1911-1945: Magyarország volt vatikáni és londoni követének emlékirataiból (1994) ISBN 963-07-5657-9 (bibliográfiai utószó)
Békés Márton (szerk.): Szabadság/Harcosok – hidegháborús írások (2015): A magyar forradalom tanulságai: Az új proletár. ISBN 978-615-5118-27-2
Bernhard Valentinitsch,Max-Erwin von Scheubner-Richter(1885-1923)-Zeuge des Genozids an den Armeniern und früher,enger Mitarbeiter Hitlers.Diplomarbeit.Graz 2012., (also digitised at Harvard University Library, dedicated to John Lukacs, with many reflexions about his work, especially his work about Hitler and similar ways of thinking in the work of Lukacs and his friend Erik von Kuehnelt-Leddihn)