Johann Benkner, magyaros írásmóddal Benkner János (Brassó, 1580 húsvétja – Brassó, 1653. február 13.) városi tanácsos.
Származásáról ellentmondó vélemények vannak. Egyes kutatások szerint Johannes Benkner brassói kereskedő fia, aki maga Johannes Benkner városbíró fia volt.[1] Mások szerint egy bizonyos Markus Benkner leszármazottja, aki török fogságba kerülve áttért a muzulmán hitre és Amhát bég néven oszmán tisztviselő lett.[2]
Johann Benkner 1604-től városi tanácsosként (Ratsherr), 1615–16-ban városkapitányként (Stadthann) szolgált. A városban ő felelt az új építkezések jóváhagyásáért (Schäffer).[1] 1611-ben követségbe küldték Radu Șerban havasalföldi fejedelemhez, hogy egyezséget kössön a havasalföldiekkel és segítséget kérjen Báthory Gábor kegyetlenségei ellen. Radu Șerban és a törökök támogatása ellenére azonban Báthory a földvári csatában legyőzte a brassóiakat, és Michael Weiss városbírót is kivégeztette.
Michael Weiss halála után Johann Benkner állt a brassói ellenállás élére, és ő folytatta Weiss politikáját. A brassóiak továbbra is a Porta mellett kötelezték el magukat, és néhány nappal a földvári csata után, 1612. október 19-én Benknert Konstantinápolyba küldték követségbe; sikerült elérnie, hogy egy török küldöttség érkezzen Báthoryhoz, amely szigorúan megintette, és parancsba adta Nagyszeben elhagyását. 1613-ban II. Mátyásnál járt követségben.
Bethlen Gábor idején, amikor Homonnai Bálint a fejedelemségre tört, Benkner ez utóbbi pártjára állt, és Lippánál Bethlen és a törökök ellen titkos egyezséget kötöttek. Az összeesküvést felfedték, és Benknert 1616. júniusban Gyulafehérváron börtönbe vetették. 1616. októberben a segesvári országgyűlésen Bethlen a szász küldöttek közbenjárására megkegyelmezett neki, azzal a feltétellel, hogy többet nyilvános tisztséget nem vállal, és a fejedelem ellen sem nyíltan, sem titokban nem szervezkedik. Ezek után Benkner 1616. december 20-án visszavonult.