Izsák cambrai-i gróf (? – 948. április 30. előtt) középkori frank nemesúr, a Nyugati Frank Királysághoz tartozó Cambrai-i Grófság hűbérura.
Élete
Szülei nem ismertek. Feltehetően 908 előtt kapta meg a grófi címet[1] IV. Lajos keleti frank királytól, de 916 körül már III. Károly nyugati frank király egyik hűbérese,[2] 921-ben pedig kíséretének tagja volt, amikor az találkozott I. Henrik német királlyal.[3]
Izsák összetűzésbe keveredett Fulbert cambrai-i püspökkel, aki vérrokonság vádjával megpróbálta felbontani Izsák lányának házasságát.[4] 921-ben III. Károly kíséretében vett részt a nyugati és a keleti frank királyok, III. Károly és IV. Lajos találkozóján.[5] Giselbert lotaringiai herceg, Izsák és más helyi grófok 939-ben IV. Tengerentúli Lajosnak ajánlották fel a Nyugati Frank Királyság trónját.[6]
Halálának időpontja nem ismert, feltehetően 948. április 30. előtt halt meg.[7]
Családja és leszármazottai
Feleségének neve nem ismert, de a hagyomány szerint Raoul cambrai-i gróf lányát vette feleségül. Két gyermekük született:
- Arnulf (? – 967), apja után I. Arnulf néven örökölte a grófi címet.
- ismeretlen lány, a feljegyzések szerint Fulbert cambrai-i püspök vérrokonság vádjával megpróbálta felbontani Izsák lányának házasságát.[4]
Jegyzetek
- ↑ Egy 908. június 8-ára datált oklevél már grófként említi: "Hludowicus...rex" adományozott birtokot "in pago Palanichoge in comitatu Egenonis in loco Ingilinstat" Mainz érsekének, miután kikérte hűséges alattvalói, "fidelium nostrorum comitum vero Burchardi, Egenonis et Ysaac" véleményét. Die Urkunden Zwentibolds und Ludwigs des Kindes, p. 189
- ↑ Erre utal, hogy III. Károly 916. május 22-én kelt oklevélben "Isaac et Sigard comites" grófokat említi. Recueil des Historiens des Gaules et de la France IX, LXI, p. 528. Idézi: Cawley
- ↑ Karoli III et Heinrici I pactum ad Bonnam castrum, MGH LL 1, p. 567. Idézi: Cawley
- ↑ a b Gesta Episcorum Cameracensium I.74, MGH SS VII, p. 426.
- ↑ Karoli III et Heinrici I pactum ad Bonnam castrum, MGH LL 1, p. 567.
- ↑ Flodoardi Annales 939, MGH SS III, p. 386.
- ↑ Ekkor I. Ottó német-római császár a cambrai-i püspöknek adományozta a Saint-Géry apátságot, minden világi befolyástól megszabadítva, ami Izsák életében, tekintve a gróf befolyását, nem volt lehetséges. Sickel, Th. (ed.) MGH Diplomatum regum et imperatorum Germaniæ, I: Die Urkunden Konrad I, Heinrich I und Otto I, p. 182.
Források
- Charles Cawley: Medieval Lands. Online változata a Foundation for Medieval Genealogy weboldalán [2] elérhető
Kapcsolódó szócikkek
