A község területe már régóta lakott, erről tanúskodnak az itt talált kőbalták és Hallstatt-korabeli bronztárgyak. A régészek egy 4-7. század közötti település nyomaira is bukkantak, amely eredetileg talán a kelta Idunum lehetett.
Irschen első írásos említése 805-810 körülről származik Ursen formában. Templomát ekkor alapította I. Ursus aquileiai pátriárka (a falu feltehetően nem róla, hanem egy bizonyos "dux Ursusról" kapta a nevét, aki az osztrogót időkben Noricum provincia parancsnoka volt). 1081-86-ban említés történik az urseni várról is, amely a Dráva völgyében húzódó útvonalat ellenőrizte. Miután a görzi grófok megszerezték a környék birtokait, a szomszédos Oberdrauburgban építettek várat, az urseni erőd elveszítette jelentőségét és fokozatosan romba dőlt. A középkor során a helyi gazdaság egyik alappillére a bányászat - különösen az aranybányászat - volt.
Az önkormányzat 1850-ben jött létre. 1923-ban a szomszédos Pflüglt Irschenhez csatolták. A turizmus már a 19. század közepén megindult és ma a község lakóinak egyik legfontosabb jövedelemforrása, a turisták évente mintegy 55 ezer vendégéjszakát töltenek itt.
Lakosság
Az irscheni önkormányzat területén 2016 januárjában 1999 fő élt, ami visszaesést jelent a 2001-es 2080 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 98,4%-a volt osztrák állampolgár. 97%-uk katolikusnak, 1,4% evangélikusnak, 0,5% felekezeten kívülinek vallotta magát.
Ez a szócikk részben vagy egészben az Irschen című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
