Iparcsarnok (Szeged)

Iparcsarnok
Az épület 2012-ben
Cím	Szeged
Építési adatok
Építés éve	1936
Építési stílus	modernista
Védettség	helyi védelem alatt
Építész(ek)	Sebestyén Endre
Elhelyezkedése
Iparcsarnok Pozíció Szeged térképén
é. sz. 46° 15′ 18″, k. h. 20° 09′ 04″46.255, 20.151111111111Koordináták: é. sz. 46° 15′ 18″, k. h. 20° 09′ 04″46.255, 20.151111111111
A Wikimédia Commons tartalmaz Iparcsarnok témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Iparcsarnok a modernista építészeti stílus egyik legjellegzetesebb képviselője a szegedi belvárosban.

Története

A szegedi Ipartestület az első világháború utáni években Magyarország legnépesebb szakmai tömörülése volt. A szervezet az 1920-as években tűzte ki célul, hogy a város kézműveseinek és iparosainak megélhetését segítő kiállítási teret hoz létre. A leginkább kézenfekvő megoldás a Ipartestület székházával szomszédos telek megvásárlása volt, az ott létrehozandó épületet Sebestyén Endre tervezte. Az építkezés 1936. március 17-én kezdődött és igen gyors ütemben haladt előre. 1936. május 30-án Bornemissza Géza iparügyi miniszter a Szegedi Ipari Vásár keretében nyitotta meg az elkészült létesítményt.

Az Iparcsarnok eredetileg kétszintes. Homlokzatának legjellegzetesebb eleme a két egymással szemben repülő, férfi és női angyalalak, akik kezükben a mezőgazdaságot jelképező koszorút és az ipart jelképező fogaskereket tartanak. A két angyalt a hódmezővásárhelyi kerámiagyárban készítették Bakonyi Viktor Géza szobrász irányításával. Az épület tetején elhelyezkedő teraszt vaskorlát kerítette. Az Iparcsarnok eredeti funkciójának megfelelően működött 1945-ig, ám kiállításokat a második világháború kitörése után már nem tartottak benne.

A második világháború után az állam vette birtokba az épületet és saját céljaira kezdte használni. Falai között kezdődött meg Szegeden a képzőművészeti szabadiskola működése.^[1] A háború utáni években a tetőteraszt beépítették, az épületet pedig 1952-től a Móra Ferenc Múzeum képtáraként és ideiglenes kiállítóhelyként használták. Az ezredfordulóra az épület lakatlanná és kvázi gazdátlanná vált, állaga igen leromlott.

Jegyzetek

1. Szeged története – A képzőművészet (magyar nyelven). Csongrád megyei örökségtár. (Hozzáférés: 2012. április 17.)

Források

• Újszászi Ilona: A második város két rendezvénye (magyar nyelven). Délmagyarország, 2008. december 20. (Hozzáférés: 2012. április 18.)^{[halott link]}
• A mezőgazdaság az ipar allegóriája dombormű (magyar nyelven). Szoborlap. (Hozzáférés: 2012. április 17.)^{[halott link]}
• Iparcsarnok és Ipartestületi székház (magyar nyelven). Egykor.hu. (Hozzáférés: 2012. április 18.)
• "Középület" (magyar nyelven). muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2012. április 18.)

További információk

• A Wikimédia Commons tartalmaz Iparcsarnok témájú kategóriát.

Kapcsolódó szócikkek

• Iparcsarnok (Budapest)