PROFILBARU.COM

	Illés Gyula
Született	1852. február 4.; Pest
Elhunyt	1919. június 4. (67 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	építész
Sírhelye	Farkasréti temető
	A Wikimédia Commons tartalmaz Illés Gyula témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk az építészről szól. Hasonló címmel lásd még: Illés Gyula (egyértelműsítő lap).

Illés Gyula (Pest, 1852. február 4.^[1] – Budapest, 1919. június 4.)^[2] magyar műépítész, törvényszéki építészeti szakértő.

Élete és munkássága

Számos budapesti bérház tervezőjeként jelent meg a neve a századfordulón. A főváros tervező műépítésze^[3] volt. Jelentős műve volt a ceglédi nagy méretű városháza tervezése 1890-ben^[4] (ez utóbbi Márkus Ágostonnal közösen^[5]) és építésében pedig 1891–1893^[6] között műszaki vezetőként^[7] vett részt. 1895-ben az I. kerületi választmánynak, azon belül a járdafoglalási bizottság tagja is volt.^[8]

1896-ban nevezte ki az igazságügyminiszter királyi törvényszéki állandó szakértővé,^[9] 1900-ban pedig, mint a budapesti királyi törvényszék V. kerületébe kinevezett építészeti szakértő dolgozott.^[10] Ebben a minőségében 1913–1914 fordulóján részt vett a Magyar Villamossági részvénytársaság telepének a megbecslésénél, hogy a főváros milyen értékben váltsa azt meg.^[11]

Sírja a Farkasréti temetőben található (Hv4. (104.) parcella).^[12]

Családja

Illés Márton ügyvéd és Rehák Henrietta fiaként született.^[1]

Első felesége Csimola Ágnes. Második felesége Schmidt Irén volt – özvegy Rehák Antalnét, néhai Schmidt Márton, Coburg Fülöp herceg uradalmi intézőjének leányát 1909. június 3-án vezette oltárhoz a Krisztinavárosi plébániatemplomban (a polgári szertartás 1909. június 1-jén zajlott).^[13]^[14]

Aladár nevű, akkor 20 éves fiát (szül. 1890. május 11.)^[15] 1910-ben,^[16] Margit nevű lányát (Aistleitner Hugó, főhercegi uradalmi főerdész neje) pedig 1911-ben vesztette el.^[17]

Fia, Illés László kaposvári honvédszázados 1914. augusztus 30-án, a Rohatin mellett lefolyt harcban, hazája védelmében, életének 30. évében hősi halált halt. Illés Gyula mellett fia menyasszonya, Tevely Eszter, többi gyermekei: Illés Elemér, Illés Sándor, Hosszú Istvánné szül. Illés Gizella, Hosszú Lajosné szül. Illés Ilona és Rehák Tibor mint mostohagyermeke gyászolták.^[18]^[19]

Ismert épületei

1889–1891: Reiner-bérház, Budapest, Teréz körút 40^[20]^[21]
1890: Szőke-ház, Budapest, Pauler utca. 8.
1891: Első Magyar Csavargyár Rt. (később: Csavaripari Vállalat), Budapest, Váci út 168.^[22]
1891–1892: bérház, Budapest, Báthory u. 20^[23]
1891–1892: Svadló-bérház, Budapest, József körút 29^[24]
1891–1893: városháza, Cegléd, Kossuth tér (Márkus Ágostonnal közös munka^[25]
1892: Illés-ház, Budapest, Pauler utca. 20.
1892: Ormay-ház, Budapest, Pauler utca. 22.
1893: Kovács-bérház, Budapest, Dísz tér 16. (Tóth Árpád sétány által határolt saroktelken)^[26]
1893: Tafler-bérház, Budapest, Rákóczi út 17.^[27]
1893–1894: Löwy-bérház, Budapest, Teréz körút 33^[28]
1898: Popper-ház, Budapest, Hunyadi tér 3.
1898–1899: Wellisch-bérház, Budapest, Baross u. 47.^[29]