1344. november 17-én meggyilkolták II. Konstantinörmény királyt, a Lusignan-ház örmény ágának első uralkodóját a legkisebb öccsével, Bohemonddal együtt, aki a későbbi III. Konstantin húgának, Neghiri Eufémiának (1325–1381 után) volt a férje. II. (Lusignan) Konstantin kiskorú gyermekei Konstantinápolyban tartózkodtak, unokaöccsei, többek között a későbbi V. Leó, pedig még szintén kiskorúak voltak, és a puccsisták fogságába kerültek. Ekkor az örmény királyi ház, a Szaven-Pahlavuni-dinasztia nem királyi ágából, a neghiri ágból választottak új királyt III. Konstantin személyében, aki II. Konstantin anyjának, Izabella örmény királyi hercegnőnek volt a másodfokú unokatestvére, bár II. Konstantinnál is jóval fiatalabb volt. A nagy korkülönbség abból adódott, hogy I. Hetumörmény király 35 évvel volt idősebb a legkisebb öccsénél, Konstantin neghiri úrnál, III. Konstantin nagyapjánál.
Uralkodása elején növekvő egyiptomi nyomással kellett számolnia, ezért megegyezést színlelt a pápával, és 1345-ben Sziszben az örmény egyház és a katolikus egyház között megállapodást hozott tető alá az egyesülésről, de sem a pápától nem kapott hathatós segítséget, sem a két egyház uniója nem valósult meg. Az egyiptomiak 1347-ben elfoglalták Ajaszt, majd 1359-ben Adanát és Tarsust is.
1362. december 21-én vagy 1363. január 3-án hunyt el, és halálát majdnem 3 éves interregnum követte, miközben özvegye, Korikoszi Mária királyné uralkodott régensként, aki elődjének, II. Konstantinnak az unokaöccsét, Lusignan Leó trónutódlását támogatta, de végül 1365-ben férjének az elsőfokú unokatestvére, ifjabb Neghiri Konstantin foglalta el a trónt IV. Konstantin néven.
↑Szigorúan véve az örmény királyok listáját csak a harmadik volt e sorban, de ha az örmény királyok elődeit a Hegyek urait is ideszámoljuk, akkor ötödik az uralkodók között. Mindkét számozás elfogadott az irodalomban, de Rüdt-Collenberg (1963 és 1980) munkája alapján III. Konstantin tekinthető iránymutatónak.
↑III. Konstantin törvényes, feleségétől született fiának tartják, és bár nem ismert a királyi pár pontos házassági időpontja, a házasságkötést mégis 1340 körülire, tehát Leó herceg születése utánra teszik.
↑Ha a feleségétől született volna ez a gyermeke, és a tőle született unokái, akkor az özvegye, Mária királyné bizonyára az ő trónjelöltségüket támogatta volna.
Irodalom
Rüdt-Collenberg, Wipertus Hugo: The Rupenides, Hethumides and Lusignans: The Structure of the Armeno-Cilician Dynasties, Párizs, Klincksieck, 1963.
