Gyermekkorát Nyékládházán töltötte. 1965–1969 között a miskolciKossuth Lajos Gimnáziumban tanult. 1969-ben az OKTV 2. helyezését érte el biológiából. 1969–1974 között az Állatorvostudományi Egyetem hallgatója volt. 1974–1979 között a Hajdú-Bihar Megyei Állategészségügyi Állomás berettyóújfalui állatkórházának munkatársa és kórházvezető állatorvosa volt. 1979–1981 között a Közép-magyarországi Mesterséges Termékenyítő Főállomás kutató-állatorvosa volt. 1981–1986 között az Állatorvostudományi Egyetem illetve a Szent István Egyetem Szülészeti és Szaporodásbiológiai Tanszékének tudományos segédmunkatársa, 1986–1991 között tudományos munkatársa volt. 1991–1994 között a Klinikai Endokrinológiai és Reprodukciós Patológiai Osztály osztályvezető egyetemi docense, 1994-től egyetemi tanára volt. 1993–1996 között, valamint 1999–2002 között a Magyar Tudományos Akadémia Állatorvos-tudományi Bizottsága tagja volt. 1994–1999 között az Állatorvostudományi Egyetem rektorhelyettese volt. 1997–1999 között, valamint 2001–2002 között a Temesvári Mezőgazdasági Egyetem vendégprofesszora volt. 2000–2006 között a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara dékánhelyettese volt. 2001–2003 között a Pármai Egyetem vendégprofesszora volt. 2004-ben az Magyar Tudományos Akadémia doktora lett. 2007-től a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola vezetője volt.
Kutatási területe a szülészet, a szaporodásbiológia, klinikai endokrinológia és a tőgyegészségügy volt.
Családja
Szülei: id. Huszenicza Gyula (?–1969) az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság építésztechnikusa és Gyürék Anna voltak. Testvére: Huszenicza András, a balmazújvárosi Vörös Csillag Mgtsz. üzemi állatorvosa. Felesége; 1977-től Kulcsár Margit (1952–) kutató-állatorvos, az Állatorvostudományi Egyetem tudományos munkatársa. Leánya: Huszenicza Zsuzsa (1984–) és Huszenicza Anna (1989–).
Művei
Az oltógyomor jobb oldali helyzetváltozása és műtéti megoldása magyartarka szarvasmarhán (H. Kulcsár Margittal; Magyar Állatorvosok Lapja, 1977)
Az ellés megindítása szarvasmarhán Enzaprost F injekció felhasználásával (H. Kulcsár Margittal; Magyar Állatorvosok Lapja, 1980)
A mesterséges termékenyítés eredményességét befolyásoló ovarialis zavarok tej típusú szarvasmarhán (Magyar Állatorvosok Lapja, 1995)
A kutya mellékvesekéreg-túlműködése. Canine Cushing’s Syndrome. A takarmányozás és a szaporodás összefüggései. Irodalmi áttekintés (Fekete Sándor Györggyel; Magyar Állatorvosok Lapja, 1996)
A mellékvesekéreg működésének néhány diagnosztikai és kórtani vonatkozása szarvasmarhán (Magyar Állatorvosok Lapja, 1997)
Egyes, endotoxin mediálta betegségek endokrinológiai és szaporodásbiológiai következményei gazdasági haszonállatokban. Irodalmi áttekintés. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1998)
A szarvasmarha Prototheca zopfii alga okozta tőgygyulladása (Magyar Állatorvosok Lapja, 1999)
A különböző mikrobák okozta tőgygyulladások (Albert Mihállyal; Tőgyegészség és tejminőség. Szerkesztette: Merényi Imre, Simon Ferenc, Szita Géza; Budapest, 2000)
A szarvasmarha tőgygyulladásra hajlamosító anyagcsere-rendellenességei és hiányállapota (Magyar Állatorvosok Lapja, 2002)
A nagy tejtermelésű tehén takarmányozásának, tejtermelésének és szaporodó képességének kapcsolata. 1–4. (Magyar Állatorvosok Lapja, 2002–2003)
Szaporodásbiológia. A nem vemhes kanca szaporodásbiológiája. (Lóbetegségek. Egyetemi és főiskolai tankönyv; Budapest, 2003)
Az ellés utáni időszak élettani jellemzői és kórtani vonatkozásai kancákban (Nagy Péterrel, Juhász Judittal; Magyar Állatorvosok Lapja, 2003)
Adatok a petefészek-működés ellés utáni időszakban előforduló egyes zavarainak kórtanához és klinikumához kérődzőkben és lóban (Doktori értekezés; Budapest, 2003)
A kanca petefészek-működése az ellés utáni időszakban (Állattenyésztés és Takarmányozás, 2004)
