Szülei Haller Frigyes vasútállomási elöljáró és Patyi Gizella voltak. Mérnöki végzettséggel a Láng Gépgyár alkalmazottja volt, huszonhét évesen főmérnöki beosztásba került. 1938 és 1947 között a Radiátorgyár igazgatója volt. 1948-tól haláláig a Budapesti Műszaki Egyetem fotórészlegének vezetője volt.
Munkája mellett, hobbiként kezdett el fotózni. Alkotásaival 1929-től szerepelt hazai és külföldi kiállításokon. A magyaros stílus egyik megteremtőjeként tartják számon. Jelentős volt elméleti munkája. Fotóesztétikai munkái, kritikái a Fotóművészeti Hírekben (1930–1938), a Fotóművészetben (1938–1944), a Fotószemlében (1940–1943) és a Fotó című lapban (1954–1975) jelentek meg. Felelős beosztásokat töltött be a Tükör (1934–1937), a Fotóművészet (1938–1944) és a Fotó (1954) című lapoknál.
A művészi fotózás népszerűsítése érdekében fotóesztétikai előadásokat, nyilvános képbírálatokat és képelemzéseket tartott. Fotókultúrával kapcsolatos vitaesteket vezetett, szervezett fotótúrákat, szakértőként közreműködött fotópályázatok zsűrizésében (1935–1954).
1933. július 22-én Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött Karaff Margit Irénnel.[4]
Tagságai
Láng Gépgyár Tisztviselői Sportkör fotóosztályának vezetője (1930–1935)
Magyar Amatőrfényképezők Országos Szövetsége (1930–1938)
Egyesült Magyar Amatőr Művészfényképezők Országos Szövetsége (1938–1944)
Magyar Amatőr Művészfényképezők Országos Szövetsége (1944–1945)
Magyar Dolgozók Országos Művészfényképező Egyesülete (MADOME) (1946–1954)
Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Fotószakosztálya (1950–1954)
Legismertebb fotói
Liliomok (1930); Békakonferencia (1930), Szieszta (1931); Nagytakarítás (1932); Padlásfeljáró (1933); A függöny mögött (1934); Tavasz az őszben (1935); Pisai ferde torony (1938); Genovai tengerész (1938); Firenze, a művészetek városa (1939); Olimpiai hírek (1954)
Írásai
Revolution in der Lichbildkunst (Galerie, 1934. 7. sz.)
Miért nincs fotóesztétikánk? (Fotóművészeti Hírek, 1936. 9. sz.)
Fény és Kép. Rákospalota. (EFA fotókönyvek, 1938. 1. sz.)
Tárgyilagos ábrázolás és valóság (Fotóművészet, 1938. 2–3–4. sz.)
Művészi fejlődés, szimbolizmus és egybemásolás a fényképezésben (Fotószemle, 1943. 1. sz.)
Anyagszerűség, vagy tárgyias ábrázolás (Fotóművészet, 1944. 7. sz. 3–5.)
Kép és kritika (Fotóművészet, 1944. 3. sz.); Az elgondolástól a fényképig (Fotó, 1954. 4. sz.)
Kiállításai
Emlékkiállítás (Budapest, 1969)
Tény-Kép – A magyar fotográfia története (Műcsarnok, Budapest, 1981);