Hadnagy Bálint

Hadnagy Bálint
Hadnagy Bálint aláírással. Fölül: „Ne corrumpas laborem meum”
Született	1460-as évek
Elhunyt	1537 után
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	a pálos rend generálisa 1532-1536 között
A Wikimédia Commons tartalmaz Hadnagy Bálint témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hadnagy Bálint (Valentinus Hungarus, Magyar Hadnagy Bálint) (1460-as évek– 1537 után) székely származású pálos rendi szerzetes, a rend történetírója, asztrológus. Ő az első pálos szerzetes, akinek 1511-ben kiadott műve nyomtatásban ránk maradt.

Élete és munkássága

Munkáiban magára következetesen „Bálint atyaként” hivatkozik. A Hadnagy lehet családnév, de lehet egyúttal személyjelző név is, amelyet Bálint atya úgy szerezhetett, hogy mielőtt a pálos rendbe lépett, katonai pályán mint hadnagy működött.^[1] A krakkói egyetemen szerezte ismereteit,^[2] 1490-től a pálos rend budai Szentlőrinc kolostorában élt, ahol 1507-ben már mint hitszónok működött. 1507-ben Lórándházi István, a rend legfőbb vezetője (generális perjele), akinek titkára volt Hadnagy Bálint, azzal bízta meg, hogy készítse el Remete Szent Pál hiteles életrajzát, amelyet 1507. november 18-án be is fejezett. Ez különböző kiegészítésekkel 1511-ben Velencében nyomtatásban is megjelent. E részben kompilált, részben eredeti fogalmazású művébe Szent Jeromos Szent Pál-életrajzán kívül beleszőtte a szent testének a budaszentlőrinci kolostorba való átvitelét, ünnepének olvasmányait, a csodákat, valamint Jézus életéről szóló elmélkedéseket, imákat, Mária tiszteletére írt beszédet, zsoltárokat is.^[3] Kiegészítései közül említést érdemelnek a Szent Pál életéből vett breviáriumi olvasmányok és a budaszentlőrinci sírnál történt csodák jegyzéke. Folytatta Gyöngyösi Gergely rendtörténeti munkáját (Vitae fratrum). 1532-1536 között pálos rendfőnök volt. Művei méltó emléket állítanak a közép­kori pálosok szellemi életének és egyszersmind imádságos lelkületének.

Önálló művei

• A krakkói egyetemi könyvtár ősnyomtatványai között volt egy 1497-ben megjelent asztrológiai munkája. Ebből mára a címlapon kívül csak egy lapja maradt ránk.^[4] A címlap élén a következő mondat áll : Jupiter dominus anni, Mars particeps. Alatta fametszetben Jupi­ter és Mars alakja, azután Krakkó város képe és a cím: Practica anni M. CCCC. XCVII. fratris Valentini ordinis heremitarum sancti Augustini, artium baccalarii famosissimi. A nyomtatás éve és helye nincs megjelölve, de nagy valószínűséggel 1496 végén Krakkóban nyomtatták. A második levélen, mely csak hiányosan maradt fönn, jóslatok állnak. Többek között a krakkóiaknak a pestis pusztí­tását helyezi kilátásba, a budaiakat pedig azzal ijeszti, hogy városuk lázadások színhelye lesz. E két töredék folytán nyugodtan kalendá­riumnak, mégpedig 16. századi kalendáriumaink közvetlen előzményének tekinthetjük.^[5]
• Vi­ta divi Pauli priori heremite. első kiadása Krakkó (?), 1507, második kiadás: Velence, 1511 (ennek egyik példánya ma a római Biblioteca Angelica-ban található). A könyv 1507. évi kiadása mindeddig nem került elő, noha állítólag ezt ismerték, használták.^[6] Több fametszet is található benne, az egyiken egy páncélos lovag, a másodikon Szent Pál halála (lásd a galériát). Az utóbbi kép azért készült, hogy Szent Pált a hagyományokhoz híven ábrázolja és ellentmondjon azoknak, akik őt ujjatlan tunikában ábrázolták. A kép ugyanis Szent Pált pálmaháncsból font ruhában mutatja be, úgy hogy a Szent a pusztában élt. Ez a háncsból készült ruha attribútuma maradt a világ hiúságát megvető remetének, amelyhez a Szent ábrázolásánál szigorúan ragaszkodtak. Továbbá az első, Szent Pál életét tárgyaló részben, amely nyolc fejezetre oszlik, a fejezetek egy-egy álló vagy fekvő képpel vannak díszítve. A hatodik kép Szent Antal látogatását és a hollóhozta kenyérrel való megvendégelését ábrázolja, a nyolcadik képen pedig az a jelenet van megörökítve, amint Szent Antal az oroszlánok által vájt gödörbe temeti Szent Pált.^[7]
• Translacio sancti Pauli. Ez a Vi­ta divi Pauli priori heremite egyik részeként került kinyomtatásra, amelyben Remete Szent Pál tetemeinek Egyiptomból Konstantinápolyba, innen 1240-ben Velencébe és innen 1381-ben Budára átvitelét, itt a budai királyi kápolnában, majd a Pálos rend budaszentlőrinci kolostorában helyezését írja le és a budaszentlőrinci kolostorban történt csodás gyógyulások jegyzőkönyvét (mirákulumok) ismerteti. Ezek közül négy eset történt a szent remetének budai sírjánál. Két gyermeket súlyos betegen hoztak oda szüleik és fel­ gyógyulva vittek haza. Egy pesti süket tanuló hirtelen hallását nyerte ott vissza. A szent ereklye őre mérges kígyómarás követ­kezményeitől szabadult meg a Remete Szent Pál koporsóját fedő üveglap érintésénél. Említésre méltó, hogy az Acta Sanctorum kiadvány első kötetében, melyet Bollandus 1643-ban bocsátott közre, Remete Szent Pál régi élet­rajzai után következő Historia translacionis ex fide digno codice descripta fejezet szövege teljesen megegyezik Hadnagy Bálint írásával.^[8]
• Sarbak Gábor: Miracula Sancti Pauli primi heremite. Hadnagy Bálint pálos rendi kézikönyve, 1511; Kossuth Egyetemi, Debrecen, 2003 (Agatha)

• 
  Az 1497-ben megjelent asztrológiai munkájának egyik lapja.
• 
  A Vi­ta divi Pauli priori heremite első fametszete, amely valószínűleg a szerzőt, Hadnagy Bálintot ábrázolja.
• 
  A Vi­ta divi Pauli priori heremite második metszete, amely Szent Pál halálát ábrázolja. A felirat: „sana me Pater”, vagyis „Gyógyíts meg, Atyám!”.
• 
  Hadnagy Bálint kézírása egy Szent Jeromos műveit tartalmazó 1489-es kiadású bázeli ősnyomtatványban.

Irodalom

• Fraknói Vilmos: Hadnagy Bálint munkái (Egy hasonmással). Magyar Könyvszemle 1901. 113-125. o.
• Kisbán Emil: A magyar pálos-rend története. 2. köt. Bp., 1940. 331. o.
• Kelényi B. Ottó: A Buda melletti Szent Lőrinc pálos kolostor történetének első irodalmi forrása. Tanulmányok Budapest múltjából. 1936. IV. 87-110. o.
• Sarbak Gábor: Hadnagy Bálint pálos szerzetes kézírása az Egyetemi Könyvtár egyik ősnyomtatványában. Magyar könyvszemle, 111. évf. 2. sz. 164-169. o.
• Sarbak Gábor: Miracula Sancti Pauli Primi Heremite. Hadnagy Bálint pálos rendi kézikönyve, 1511. Agatha XIII. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2003.
• Pálos rendtörténeti tanulmányok I. Varia Paulina I. Fráter György Alapítvány, Pilisszántó, 1994.
• Sarbak Gábor: Hadnagy Bálint: Remete Szent Pál gyógyító csodái
• Horváth Gábor: O Frater Gregori! En curavit me Sanctus Paulus! Gguarigione e visione per l’intervento di San Paolo Primo Eremita di Budaszentlőrinc. In: Deliberationes, IV. évf. 1. sz., 2011. 51-82.
• Horváth Gábor: Remete Szent Pál budaszentlőrinci szentélye és szarkofágja. In: Episcopus, Archiabbas Benedictinus, Historicus Ecclesiae. Tanulmányok Várszegi Asztrik 70. születésnapjára. Bp. 2016. 213-224.

Jegyzetek

1. Fraknói Vilmos: Hadnagy Bálint munkái (Egy hasonmással). Magyar Könyvszemle 1901. 117. o.
2. Kisbán Emil: A magyar pálos-rend története. 2. köt. Bp., 1940. 331. o.
3. Magyar Katolikus Lexikon
4. Wladyslaw Wislocki: Incunabula typographica Bibliothecae Universitatis Jagellonicae Gracoviensis. Krakkó, 1900. 532. o.
5. Jobst Ágnes: Tizenhatodik századi kalendáriumaink egészségügyi előírásai. 47. o.. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 6.)
6. Kelényi B. Ottó: A Buda melletti Szent Lőrinc pálos kolostor történetének első irodalmi forrása. Tanulmányok Budapest múltjából. 1936. IV. 89. o.
7. Kelényi B. Ottó: 91. o.
8. Ioannes Bollandus: Acta Sanctorum. I. kötet, 608-609. o.

További információk

• PANNON RENESZÁNSZ. A HUNYADIAK ÉS A JAGELLÓ-KOR (1437-1526), Encyclopaedia Humana Hungarica 04.
• Magyar Katolikus Lexikon
• A pálos rendtörténet. villanyspenót.hu