Gáli Géza

Gáli Géza
Született1887. március 24.[1]
Szabadka[1]
Elhunyt1945. április 8. (58 évesen)
Langenstein-Zwieberge
Állampolgárságamagyar
GyermekeiGáli József
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (1904–1909, orvostudomány)

Gáli Géza (Szabadka, 1887. március 24.[2] – Langenstein, 1945. április 8.) tüdőgyógyász, igazgató főorvos, Gáli József (1930–1981) író, műfordító apja.

Életpályája

Gáli Adolf (1843–1927) építészmérnök, vállalkozó és Schossberger Gizella legidősebb gyermekeként született zsidó családban. Középiskolai tanulmányait a Szabadkai Állami Főgimnáziumban végezte (1896–1904). Sikeres érettségit követően a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karának hallgatója lett (1904–1909). 1910 májusában a budapesti dunabalparti közkórházakhoz segédorvossá, októberben alorvossá nevezték ki. Érdeklődése Benedict Henrik asszisztenseként a tuberkulózis felé fordult. Az első világháborút megelőzően kipróbálta a hajóorvoslást is, majd az Amerikai Egyesült Államokban bővítette orvosi ismereteit. Egy időben Tisza Kálmán özvegyének, gróf Degenfeld-Schonburg Ilonának volt a kezelőorvosa. 1914 májusától a gyulai József Szanatórium igazgató-főorvosává választották.[3] Ezt a tisztséget – kisebb megszakítással – 1944-ig, deportálásáig megtartotta. 1917-ben kinevezték a MÁV orvosi tanácsadójává. A tuberkulózis elleni küzdelem hazai és nemzetközi tekintélyévé vált. Nevéhez köthető a gyulai tüdőbeteg gondozó létrehozása. Több díjjal ismerték el tevékenységét, s nemcsak szakmájában volt kiváló, de aktívan részt vett lakóhelye társadalmi-szellemi-politikai életében is.

1944 júniusában az auschwitzi koncentrációs táborba deportálták. Később a buchenwaldi koncentrációs tábor altáborába, Langensteinbe került, ahol életét vesztette.

Felesége Ehrenreich Mária (1893–1944) fül-orr-gégész volt, Ehrenreich Henrik és Weinstein Etelka Eszter lánya, akit 1916. október 12-én Budapesten, az Erzsébetvárosban vett nőül.[4] Esküvői tanúja Benedict Henrik volt. Három gyermekük született: Ákos, Éva és József.

Művei

  • A lues serodiagnostikájának újabb módosításai a gyakorlati életben való kivitelük szempontjából. (Budapesti Orvosi Újság, 1911, 11.)
  • Strumitis posttyphosa apostematosa tarda és másodlagos Basedow-kór. (Orvosi Hetilap, 1913, 11.)
  • Leukaemiás lymphomatosis és paroxysmusos haemoglobinuria szövődményének esete. (Orvosi Hetilap, 1914, 31.)
  • A háború és a tüdőphthisis aetiologiája. (Orvosi Hetilap, 1915, 43.)
  • A tuberculosis kezelése Deycke-Much partialantigénjeivel. (Orvosi Hetilap, 1916, 18.)
  • A tuberculosis-bacillus Much-formáinak klinikai és prognostikai jelentősége. (Orvosi Hetilap, 1917, 5–6.)
  • A cutan adott alttuberculin és Much-Deycke-féle partial-antigének prognosisos és therápiás értékéről. (Orvosi Hetilap, 1917, 35.)
  • Vizsgálatok a vegetatív idegrendszer befolyásáról a phthisis prognosisára. (Gyógyászat, 1922, 16–17.)
  • Asthma, ulcus ventriculi és hypertyreosisok viszonyáról tuberkulosishoz. (Gyógyászat, 1923, 13.)
  • Constitutio és tuberkulosis. (Gyógyászat, 1923, 49.)
  • A tüdőtuberculosis prognosisa. (Orvosképzés, 1925, 2.)
  • A tuberkulosis secundaer stádiuma. (Gyógyászat, 1925, 4–5.)
  • A szív elváltozásai tüdőtuberkulosisnál, különös tekintettel a röntgen-leletre. (Gyógyászat, 1925, 45.)
  • A constitutio befolyása a tüdőtuberkulosis prognosisára. (Gyógyászat, 1927, 26.)
  • A tüdőtuberculosis kapcsolata más betegségekkel. (Orvosképzés, 1928, 5–6)
  • Az infiltrátumok jelentősége a felnőttek tüdőtuberkulosisának kezdetében. (Gyógyászat, 1929, 41.)
  • A tüdőtuberkulózis befolyása a keresőképességre. (A Társadalombiztosítási Orvos, 1931, 10.)
  • A haematogen eredetű tüdőtuberculosis, (Budapesti Orvosi Ujság, 1931, 42.)
  • A tüdőtuberkulosis diagnostikája a gyakorlóorvos szempontjából. (Orvosképzés, 1932, 5.)
  • 250 phrenicus-műtét tanulságai. (Gyógyászat, 1932, 37.)
  • Az 1–10 évig terjedő kor tüdőtuberculosisának klinikai formái és pathogenesise. Szabó Júliával. (Orvosi Hetilap, 1932, 43.)
  • Az öregkori tuberkulosis. (Gyógyászat, 1932, 52.)
  • A tüdőtuberkulosis therápiája a gyakorlatban. (Gyógyászat, 1933, 50.)
  • Az orvos utja. Budapest, 1934
  • Adatok a tüdőtumorok elkülönítő diagnostikájához. Karoliny Lajossal. (Gyógyászat, 1936, 46–47.)
  • Egy elfelejtett évforduló és a tuberculosis-törvényjavaslat. (Gyógyászat, 1940, 9.)

Díjai, elismerései

  • Vöröskereszt hadiékítményes II. osztályú díszjelvénye (1916)
  • Ferenc József-rend lovagkeresztje (1918)

Jegyzetek

  1. ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. december 19.)
  2. ↑ Születési bejegyzése a szabadkai izraelita hitközség születési akv. 34/1887. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 18.)
  3. ↑ Budapesti Orvosi Újság, 1914. május 21. (12. évfolyam, 21. szám)
  4. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1046/1916. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 18.)

Források

Strategi Solo vs Squad di Free Fire: Cara Menang Mudah!