Győr tömegközlekedéséről az állami tulajdonú MÁV Személyszállítási Zrt. gondoskodik.
A helyi autóbusz-közlekedés a Győri Általános Közlekedési Vállalat (vagy más néven Staar Autóbuszüzem) jóvoltából 1926. augusztus 16-án két kocsival vette kezdetét.[1] Ez a vállalkozás indította el 1928. február 15-én a háború utáni első két taxit is a városban. Később a buszok száma 5-re nőtt, és 1927-től fokozatosan kiépült az autóbusz-közlekedés a környező falvakkal. (Az első világháború előtt, alatt többször felvetődött a városi villamos, troli kiépítésének ötlete is, de az útvonalak vezetése miatt ez kivitelezhetetlen volt.) A helyi közlekedés máig legnagyobb gondja abból adódik, hogy a várost középütt ketté szeli a tranzit vasúti- és közúti pálya. A város két felének összekötéséhez emiatt hidakra lesz szüksége (v.ö.: aluljáró építése). Az 1928. évi városrendezési tervpályázatok némelyike a vasút, közút kitelepítésével akarta a problémát enyhíteni. Egy tervező egészen extrém javaslattal állt elő: helyezzék a várost kettészelő vasúti pályát egy 20 méter széles, 4-5 méter magas töltésre, amelyen kellő számú átjárót építhetnének. A vasút és közút kitelepítése a háború utáni rendezési tervben is felmerült!
Győrt a nagy kerékpáros forgalom miatt a hetvenes évek elejéig „a kerékpárosok városának” is nevezték. A város síkvidéki domborzata kedvező a kerékpáros közlekedés szempontjából. A motorizáció fejlődése visszaszorította a kerékpározási kedvet. A forgalom növekedése, a velejáró környezetszennyezés miatt, illetve az elmúlt évtizedekben kiépített kerékpárutak hatására, újra nőni kezd kerékpározási kedv. Ez azonban nem oldja meg a közösségi közlekedés problémáit.
Az önkormányzat feladatai közé tartozó helyi tömegközlekedési szolgáltatást a MÁV Szemályszállítási Zrt. végzi. A motorizáció hátrányos következményeit, az egyéni gépjármű-közlekedés okozta zsúfoltságot, a belvárosi közlekedés szűk keresztmetszetét, a környezetszennyezés növekedését a tömegközlekedés ellensúlyozhatja. A szűk belvárosi utak, utcák zsúfoltságának csökkentése az egyéni közlekedésben korlátozó intézkedések (fizető parkolás, gyalogosövezetek) bevezetésével, a közösségi közlekedés fejlesztésével érhető el.
A törzshálózaton a követési idő csúcsidőben jellemzően 10-15 perces (tanítási napokon 5-10 perces), csúcsidőn kívül 20-30 perces. A külső városrészek kiszolgálásánál fordul elő 60 perces, vagy annál magasabb követési idő. Munkaszüneti napokon a járatsűrűség kisebb. Az utastájékoztatás a megállóhelyeken megfelelő, a járművek fedélzetén azonban erőteljes fejlesztésre szorul. A járművek tisztasága megfelel a kívánalmaknak. Új buszvásárlásokkal, az elavult járműállomány cseréjével, az autóbuszok előnyben részesítésével, az üzemidő bővítésével, rugalmasabb tarifarendszerrel, valamint a járatsűrűség növelésével lehet a közösségi közlekedés vonzerejét növelni.
A szolgáltató Volánbusz jogelődjének, a Kisalföld Volánnak 1994-ig nyereséges volt a helyi közlekedés is, azonban azóta magasak a veszteségei. A veszteségek a jegyárak drasztikus emelésével és magasabb önkormányzati támogatásokkal lenne kompenzálható. Eltérően más közlekedési vállalatoktól a megyei szolgáltató kevesebb állami támogatást kap, mint más társaság. A megyei és városi önkormányzat saját működési bevételeiből nem tudja finanszírozni – csak kisebb mértékben –, így fokozottabb állami beavatkozásra vár.
A városi hosszú távú közlekedési koncepcióban több alternatíva is felmerült. Ezek megvalósulása még nem körvonalazódik. (Az agglomerációs területekről nagyvasúti sínpályát felhasználva, elővárosi vasutat hoznának létre, s a belső területeken városi vasútra csatlakoznának.)
Az Ipari Park és az AUDI-gyár forgalma megnőtt. A beruházók a tömegközlekedést is az infrastruktúra részének tekintik, de kielégítését csak más területek kárára tudnák megoldani.
Győr helyi tömegközlekedését 92 autóbusz bonyolítja le.[2]
Érvényes 2022. április 9-től:[3]